Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (26. évfolyam, 2021)

Stollmann András: Turcsek J. Ferenc kapcsolatai a budapesti Magyar Királyi Madártani Intézettel

Turcsek J. Ferenc kapcsolatai a budapesti Magyar Királyi Madártani Intézettel

bizonyára az, hogy a vízszintes és nyílt helyen levő drót jó alkalmat nyújt csapatos madaraknak az egymás mellett való elhelyezkedésre. Repülési gyakorlatok alkalmával könnyen tudnak akár egyszerre felrepülni, újra letelepedni. Az ilyen dróthuzalok jó lesőhelyek, pl. a gébicseknek, szalakótáknak, vércséknek stb. A távíródrót vagy távírópózna Kisázsiában is érdekes tényező volt számomra (Athéné noctua és Aquila heliaca-tól kezdve le a sármányokig került ott is ezeken madár).” (Cenzúrázott levél)9

9 Világháborús események folyamán a postai küldeményeket cenzúrázták. Erre utalnak a „Cenzor” címet viselő vörösszínű pecsétek.Vasvári Miklós leveleit 1941. dec. 12-től folyamatosan cenzúrázták.

10 Oskar Ferianc, akkor egyetemi docens, galambász, ornitológus a pozsonyi Szlovák Egyetem (Slovenská

univerzita) tanára.

1942. június

30. „... Hálásan köszönöm a dr. Ferianc10

féle dolgozat szíves megküldését. Nagyon érdekes a Capella gallinago ottani fészkelése. Erre érdemes különös figyelmet fordítani!

1942. július

30. „...A tavaszi vonulási jelentést hálásan köszönjük. Nagy érdeklődéssel olvastam a Lanius senator fészkeléséről írt sorait. Nekem sok fejtörést okoz egyes fajok ilyen elszigetelt párokban való előfordulása, illetve fészkelése. Különösen a szívósság meglepő, amellyel ragaszkodnak a fészkelő helyhez évrőlévre visszatérve oda...”

1942. szept.

19. „ ... A kormoránokra nézve nem sokat mondhatok. Nálunk a felső Dunánál, Medve községnél a Kis és Nagy Patkó szigeten kb. 40-50 fészekből álló telep van. Bármennyi halat is eszik a kormorán, túlzás ha féltjük tőle a vadvizek halállományát. Nem tudom elképzelni, hogy természetes viszonyok közt a Dunában halászatilag érdemleges kárt okozzon...”

1942. okt.

27. „... Bizony a kormoránok halgazdasági veszedelmességét erősen túlozzák. A Pozsonypüspökin költő 420 pár igen szép állomány. Sajátos madár ez is, miért nincs a Duna mentén oly hosszú darabon oly népes telep?!”

1943. febr.

8. Dr. Vasvári Miklós utolsó levele Turcsek Ferencnek. Többek között ezt írja: „...Az Aquila elküldése eddig postai költségek miatt nem történt meg, u.i. az expediálásra külön kellett kérnünk pénzt és már nem kaptuk meg. Nálunk általában elég ragadozó mutatkozott és mezei pocokban éppen nincs hiány, sőt helyenként sok volt a hörcsög is.”