Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (26. évfolyam, 2021)
Marczell Enikő: A végtelenbe bontakozó élet. Dr. Marczell Mihály keresztény nevelésszemlélete
Mgr. Marczell Enikő féle nyomásnak vagy csábításnak nem engedtek, hogy nyugatra távozzanak. Ebben a főérdem az akkori rektort, dr. Marczell Mihály professzort illeti, aki összetartotta a növendékeket... Az 1946. évi ‘Centralista’ Örökmécs rovatában a papi önzetlenség mélyebb okát Marczell atya tárja elénk: »Hiába zúzta be a bomba a kórus tetőzetét, a mi Örökmécsünk már előbb vándorútra kélt, és a fáspince Hóreb hegyén újra fellobbant az égi Követ imádására ... Innen izzította önfeláldozó testi-lelki életmentő szolgálatra a hősi nemzedéket...«”8 8Péch Mária: Marczell Mihály halálának 25. évfordulójára. Szolgálat 88. (1990/4) 129. 9 http://lexikon.katolikus.hu/M/M arczell.html 10Péch Mária: Marczell Mihály halálának 25. évfordulójára. Szolgálat 88. (1990/4) 130. Budapest ostroma alatt maga is mentett, súlyos égési sérüléseket szenvedve. Az Egyetemi templom épen maradását az ő imáinak tulajdonították. A kommunista hatalom Marczell atyát - kinek „körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyűrűje övezi életét”9 - 1952-ben megfosztotta állásától, otthonától. Élete végéig csupán megbízott előadóként taníthatott a Hittudományi Karon, és állandó zaklatásoknak, gyakori házkutatásoknak volt kitéve. „A világ szemében »remeteként«, a rejtekbe is belátó mennyei Atya tudtával viszont korábbi lendületével és derűjével fáradozott a lelkek építésén. Csendesen, szinte névtelenül órákat adott és vizsgáztatott a Hittudományi Akadémián, papi és világi lelkigyakorlatokat tartott, szentbeszédeket mondott, írt, megélhetéséhez nyelvórákat adott, s nem utolsó sorban a zörgető lelkeknek rendelkezésére állott. Bénító életkörülményei közepette magát is bátran biztatva hirdette: »Fiaim, most éljük is azt, amit tanítottunk és írtunk!«”10 A magát Prohászka Ottokár szellemi fiának valló Marczell Mihály egyházi íróként is gazdag életpályájú örökhagyó: A fronton és a front mögött (1915); A katolikus erkölcstan. Középiskolák VI. osztálya számára (1916); Katholikus erkölcstan: felsőbb osztályú ifjúság részére (1921); Krisztus Urunk nyomdokain (1922); Ünnepi szentbeszéd Szent István király napjára (1924); A katholikus nevelés szelleme (1925); Kemény parancs (1928); A bontakozó élet I - VIII. (I. Az egyéniség összetevői. 1931; II. A lélek megismerésének művészete. 1932; III. A gyermek- és serdülőkor lelki képe. 1932; IV. Az ifjúság lelki világa. 1933; V. A felnőttek lélekrajza. 1934; VI. A nevelés alapvonalai. 1934; VII. A nevelés művészete. 1935; Vili. Neveléstan. 1938. Reprint 2002.); Az élmények és nevelő értékük. Előadások a magyar tanítók szabadegyetemén (1936); Emlékbeszéd Tóth Tihamér veszprémi megyéspüspök felett (1940); Érosz és étosz (1940); Milyen
