Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (26. évfolyam, 2021)
Nyáry István: A Dolnay és Kondé családok múzeumba került hagyatéka
Nyáry István kialakított párkányzattal ellátott, intarziás, nagyméretű copf faragott fonattal díszített ruhásszekrény, eredeti zárakkal és kulcsokkal. Ugyancsak szép darab az intarzia-berakásos biedermeier fa, fiókos kártyaasztal, kb. az 1815-1830 közötti időszakból. A gyűjtemény része még egy népies jellegű, tömör, faragott, 19. századi szék és egy nagyobb méretű, fiókos, historizáló-neobarokk íróasztal a 19. század 2. feléből. A nyolc olajfestmény mindegyike egy-egy házaspárt ábrázol, és valószínűleg Dolnay Lajos idejében, a két világháború közötti időszakban rendeződtek egyfajta családi ősgalériává. Három pár a Dolnay família tagjait, egy pár pedig Dolnay Lajosné Nagy Sarolta szüleit ábrázolja. Mind közül a legrégibb és művészettörténetileg legértékesebb darab Dolnay Bálint arcképe, amely a nyugalmazott katonát idősebb korában, polgári öltözetben ábrázolja. Szerzőjét és keletkezési évét is ismerjük: Franz Obermüller alkotása 1900-ból. A bécsi festő 1869 és 1917 között élt, portrékat és életképeket festett, legismertebbek rabbiportréi, alkotásai ma is gyakran felbukkannak, főleg osztrák aukciókon. Dolnay Bálint 1818-ban született Pozsonyban, szülei: Dőli József és Lieszkovszky Eszter. Tanulmányait az olmützi katonai iskolában végezte 1834 és 1837 között, 1839-tól alhadnagy a 2. számú Sándor gyalogezredben. 1848 júniusától főhadnagy, ezrede nyitrai hadfogadó állomásának parancsnoka. Ugyanazon év őszétől honvédszázados, az Országos Nemzetőri Haditanács elnökének, Nádosy Sándor ezredesnek segédtisztje, később a Hadügyminisztérium újoncozási osztályán szolgál. November végén pedig a honvédsereghez csatlakozó ezredében harcol. A szabadságharc után hadbíróság elé kerül, de felmentik és nyugdíjazzák.7 Idősebb korában Siposkarcsán élt, ő volt az, aki az egykori karcsai várkastély falába rögzített, 16. századi, Somogyi Györgyöt ábrázoló, ma a Csallóközi Múzeumban található kő domborművet megmentette és megőrizte. 1870-ben az esztergomi hercegprímáshoz fordult, hogy a lányát, Erzsébetet a gróf Sigray-féle évi 300 forintos alapítványi támogatásban részesítsék, kérelmét a Sigrayakkal való rokonságot bizonyító genealógiai táblázattal is alátámasztotta.8 7 Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara, Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban, Életrajzi adatok, Arcanum Kézikönyvtár, https://www.arcanum.com/ hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-l/szazadosok-az-184849- evi-szabadsagharcban-96F2/eletrajzi-adatok-989D/d-9AAB/doll-1870-dolnay-balint- 9AFE/ 8 Baracskai András—Somogyi Mátyás—Varga Zsuzsanna: A derghi és karcsai Somogyi család története, Universitas, Győr 2015. 94.-96., 105.-106.
