Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (26. évfolyam, 2021)
Zsigmond Tibor: A tejedi Antal család
A tejedi Antal család családtörténeti adatok A régi Magyarország nemesi rangú családjai sorában számos ANTAL (ANTALL) család ismeretes,, Ezek legnagyobb része kot helyre vezethető vissza, az erdélyi Székelyföldre, illetvo a Csallóközbe. Vonatkozik ez a dunántúli és alföldi ANTAL családokra is. Most csak a csallóközi ANTAL (ANTALL) családokról szólunk. A CSALLÓKÖZ a középkori Magyarország "Aranykortjo"-ként volt ismeretes, amely korábban a Pozsonyi Vár tartozéka volt. A pozsonyi várkatonaság tisztjei a királyság belhnrcai és meglazulásn idején birtokokat szoroztok az egykori várbirtokból, ami a XII-XIII. században következett be. Ez a terület és egyben a pozsonyi várkatonaság a honfoglaló magyarságból, az itteni u.n. nyugati székelységből (az erdélyi székelysóggel szenes népcsoport), a rokon avar és bosenyő töredékekből köpülődött össze. Igen fontos veit a katonai szeropo Pozsonynak a nyugati határok védelme miatt(a Német-Római Császársággal szemben). A csallóközi ANTAL nomzotség is a XIII. században birtokot szerzett pozsonyi várkatonák közül került ki. A magyar családnevek a XIV. században alakultak ki személynevekből, helységnevekből, mostorségnovokből stb. Pozsony vármegyében, aheva akkor Csallóköz is tartozott, 1379-ben említik az oklevolok először az ANTAL családot. A korábban megszerzett birtokaira az ANTAL család 1434-ben kapott királyi ademánylevelot (Zsignond királysága idején), a felsorolt két falui Csat-TEJED és Mol-TEJED. A Dunaszerdaholy melletti TEJED hol egy faluként hol megosztva szerepel. Később az ANTAL családdal többször összeházasodott ÖLLÉ család révén Ollé-Tejod, valamint Lidér-Tejed neveket kapták e falvak. Igen ritka eset a viharos megver történelem mellett az, hegy egy ess léd ( a XIII. századtól a XX. századig mogszakitás nélkül ugyanott maradjon és megtartsa birtokait több mint Ö00 osztendőn keresztül. Márpedig a Tejedi ANTAL család ezek közé tartozik, ma is ott él folytonossággal az ANTAL család. Ebből a Tejedi ANTAL családból kikerülő katonai szolgálatra alkalmas személyek mindig szerepelnek a nemesi összeírásokban, például az 1754/55. évi nemesi összeírásnál három György, egy Foronc, Ádám, József, Gorgoly, Lőrinc, Miklós szerepel Pozsonj' vármegyábon, továbbá"Tojedi ANTAL" névvel egy György Győr vármegyében. Ugyancsak a "Tejodl ANTAL" család tagjaként költözik a XVIII. században Tiszabő-ro (Heves megye) az az ANTAL család, amely ott 1732-ben és 1761-ben hirdeti ki nemességét. Do ennek a "Tejedi ANTAL" családnak a kirajzása a szomszédos területre, a már Győr vármegyéhez tartozó Csilizközbe, Felső- Sznpra került ANTAL család is. A XV. század végén találhatók ott. A család nevét ANTAL és ANTHAL formában Írták (ebből vált ki az ottani ANTALFFY család is)» A TEJEDI ANTAL család Győr vármegyébe került ágából kerültek ki azok a végvári vitézek, akik azután a győri püspökség szolgálatába kerülve, a török időkben a Dunántúlra kerültek. A Balaton északi oldalán, Dörgicse faluban lett birtokosok a XVII. században, a fehérvári őrkanonekság ottani birtokain ispáni toendőkot láttak cl, továbbá Tihany várának védelmében vettek részt. A Tejedi ANTAL családnak igy vált kiágazásáva a "Dörgicsoi ANTALL" család (ez az ág használta a két"laes, ANTALL névalakot), amoly Zrínyi Miklós 1664. évi hadjáratában tanúsított magatartásáért új cimereslovelet kapott (1668). A Dörgicsén élő ANTALL család részben a Balaton északi részén, majd a törökök kivonulása után a déli oldalon is birtokossá vált, igy a Somogy vármegyei Kötésén. Az 1668-as cimerszerző ANTALL JÁNOS fia, ANTALL János telepítette újra Kötésé falut 1737-ben. A Tejedi és Dörgicsei ANTALL család másik része Veszprém megyébe, a Somló vidékére került, Kis-Jonőbo,
