Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Stollmann András - Dudich Sándor: Ornitológusok szakmai és emberi kapcsolatai Dunán innen és túl. Szemelvények Keve András Turcsek J. Ferenchez írt leveleiből
Ornitológusok szakmai és emberi kapcsolatai Dunán innen és túl vonatkozó terjedelmesebb irodalomjegyzéke (bibliográfiája) egy másik dolgozat függeléke (Dudich 2020). A Turcsek Ferencnek címzett korrespondencia 394 írásos dokumentumot tartalmaz. A gondosan kezelt levélegyüttest a címzett halála után annak özvegye, Turcsekné Hennyei Anna adta át e sorok írójának további tanulmányozás, kivonatolás és megőrzés céljából. Az egyedülálló becses levélállomány végül 1999- ben Haraszthy László ornitológus, publicista, a WWF magyarországi ügyvezetője, a Magyar Madártani Egyesület vezető egyénisége közvetítésével a szervezet archívumában talált elhelyezést, ahol hozzáférhető további kutatók számára. 1939 — Turcsek Ferenc és Keve András levelezése 1939. március 29-én indult az alábbi címre: Nitra, Czoboriho 9/29. Keve két témát is boncolgatott: a kormos varjú (Corfwr corone cornix) előfordulását és a balkáni kacagógerle (Streptopelia decaocto) térhódítását Nyitra térségében, illetve Szlovákiában. 1941. febr. 10. - Keve említi, hogy Walter Cerny4 cseh ornitológussal még 1935-ben konzultált a Motacillaflava (sárgabillegető) rendszertani helyzetével kapcsolatban. 1943. szept. 30. - Keve tanulmányúton volt a bécsi Természettudományi Múzeumban. Az onnan keltezett és a Gestapo által cenzúrázott levelében a biocönológiára, illetve Palmgrenre5 utalt, megemlítve Udvardyt6. 1944 - Keve megállapítja, hogy „nem a madarak, hanem a megfigyelők a ritkák, alkalmas területen az állatföldrajzilag várható alakok mindig ott vannak, csak fel kell kutatni őket.” 1945. dec. 11. - A háború utáni első levelezőlap, kovarci címmel. Keve beszámolt a Madártani Intézet pusztulásáról. Akkor felbecsülhetetlen értékű okmányok, eladdig kiadatlan kéziratok égtek porrá. Az intézet a városligeti Mezőgazdasági Múzeumban kapott helyet. 1946 - Beindult a levelezés, és tíz levél tartalmából kitűnik a muflon {Ovis orientalis musimon) taxonómiai-rendszertani státusza. Keve megjegyzi, hogy a Turcsek által leírt muflon alfaj (Ovis musimon sineselldj1 bélyegei jellegzetes beltenyésztés, elfajulás jegyei. Azonkívül megemlíti, hogy még a háború előtti időkben kapcsolatban állt Jirsíkkel, Ferianccal és Matousekkal8. Megállapítást nyert, hogy a madárnak nincs biotópja (élőhelye), viszont a
