Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Mathédesz Lajos: Római kőemlékek a Csallóközben
Római kőemlékek a Csallóközben Fényes Elek Komárom vármegye leírása című művében említést tesz Bálványszakállas római kőemlékéről (9. kép). Leírása szerint a puszta délkeleti szélén egy mesterséges, 4-5 öl magas domb található. A közmonda szerint itt a rómaiak idején egy municipium volt a Szakállas Iupiternek szentelve. A legenda szerint az istenség szakállas szobra is itt állt, amelyről az ideérkező magyarok a helyet elnevezték Bálvány-Szakálasnak vagy Szakálas-Bálványnak. Pár sorral lejjebb maga Fényes cáfolja meg ezt a legendát. Megjegyzi, hogy hihetőbb ezen táblát Ács vagy Szőny környékéről hozták ide valamely keresztény templom építéséhez, mert a rómaiak a mai Csallóközben megtelepedve nem voltak.9S Fényes a felirat háromsoros töredékét az ispáni lakon látta. 95 Fényes 1994,169-170; Mathédesz 2014, 250-251; Mathédesz 2017, 74. 96 Ipolyi 1859,48. Ipolyi Arnold Csallóköz műemlékei című művében a következőket jegyezte le Bálványszakállassal kapcsolatban: „... néhány száz lépésnyire a Gúta felé vezető országuttól, szántóföldek között egy kis halom emelkedik, mely körül régi sánczfölhányások nyomai láthatók. A kis dombon szerte szórva találni még épületanyagok maradványait, faragott nagy köveket és számos fölálló szegélyű római téglákat, mint azok összeillesztve talán víz vagy légvezető (fűtő) csövekül használtattak, s az egykori római telephelyeken, mint például tudomásomra is Car nuntum helyén nagy számmal találtatnak. A rommaradvány egyéb használható tégla- és kőanyagát a lakosok ezen kőszegény vidéken természetesen építkezéseikre széthordották, s a helyen csupán töredékek, a nem könnyen elmozdítható néhány nagyobb faragott kődarab, meg a használatlan alakú római téglák vagy ezek töredékei maradtak, melyek között föliratosra hosszabb keresés után sem akadhattam.”96
