Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Mathédesz Lajos: Római kőemlékek a Csallóközben
Mgr. Mathédesz Lajos város piacán a Szentháromságnak szobrot emelnek.70 Erre az eseményre utal a szobor talapzatának déli oldalán található felirat.71 1710-1711-ben a városban pestis pusztított. A szent András templom akkori plébánosa Cserkó János a város be nem teljesített fogadalmát megújította és egy újat is csatolt hozzá. 1710-ben a későbbi Pozsonyi kapu táján a gondviselő Isten engesztelésére kápolnát emelt a Szentháromság, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália, Xavéri Szent Ferenc és Páduai Szent Antal tiszteletére.72 A város piacán ideiglenesen a Szentháromság fából faragott szobrát állították fel. Az alapkő letételére 1714. február 2-án került sor, ide meghívták az ország prímását, aki más elfoglaltságai miatt megbízta a jezsuiták főnökét az ő képviseletével. A felszentelést is ő végezte.73 A mai Szentháromság-szobrot az 1710-1711-es pestisjárvány emlékére állították 1715-ben, azon a helyen, ahol 1670-ben74 Száki János református prédikátort elégették.75 A komáromi tűzesetek okozói azt vallották, hogy a tűzesetek értelmi szerzője Száki János ekeli református lelkész volt. A vallomás alapján a katonai törvényszék Szákit elevenen való megégetésre ítélte.76 70Magyary 1884, 27; Liszka 2015,139. 71 Liszka 2015,139. 72Magyary 1884, 30-31; Liszka 2015, 140. 73Magyary 1884, 31. 74Magyary 1884, 21 szerint az ítéletet 1672. szeptember 1-én hajtották végre. 75 Liszka 2015, 140. 76Magyary 1884, 20. 77 CIL III"4293. /S Alapi Gyula 1913-as cikkében 1886 helyett hibásan 1887-et tüntetett fel. Fényes leírását Theodor Mommsen is átvette. A kőemléket a CIL III. kötetében a 4239-es szám alatt közölte.77 Ezen leírások alapján, a 20. század elején a Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület munkatársai keresték a kőemléket, amely ekkor már nem a Szentháromság téren állt. Azt feltételezték, hogy a követ biztosan valamelyik városi majorba szállították át. Ezen felvetésük nem bizonyosodott be. Végül Tóth Imrétől szereztek róla tudomást, hogy Komárom határában a Kis Apáli-réten van egy feliratos kő. A kövön elmondása szerint IOM betűk szerepeltek. A múzeum munkatársai a kőemlék megtekintése után megbizonyosodtak róla, hogy az általuk keresett feliratos kőre leltek. A fogadalmi oltárt ekkor már mint határkövet használták. Ezen funkciójára utalhat a bal oldalán kivésett KV betűk és az 188678 -os évszám. A KV betűket Komárom Városra vagy
