Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Mathédesz Lajos: Római kőemlékek a Csallóközben
Római kőemlékek a Csallóközben 3. kép: Marcus Valerius Valerianus szarkofágja a komáromi evangélikus templom falában feltételezhetően az egész ládát, nemcsak az előlapját falazhatták be. A lelet a CIL III. kötetében a 4327. szám alatt szerepel. A leírás alapján Komárom és Győr között találták 1654-ben, Marcus Aurelius Valens szarkofágjával, amely a CIL III. kötetében a 4315-ös szám alatt található meg.48 49 A szarkofág napjainkban Bécsben a Kunsthistorische Museum gyűjteményében található. 48 Segert 1957,241-242; Mathédesz 2014,248; Mathédesz 2015,103; Mathédesz 2017, 69-70. 49CIL III 4327. 50 Segert 1957, 242; Mathédesz 2014, 249; Mathédesz 2015, 104; Mathédesz 2017, 70. 51 Kovács 2001, 24; Mathédesz 2014, 248; Mathédesz 2015,103; Mathédesz 2017, 70. A szarkofágot az újra megtalálásáig csak Domenico Sestini (1750-1832) leírása alapján ismertük. A leírást először a Berlinben 1807-ben megjelent Viaggio e opuscoli diversi című kötetében közölte. Egy másik, 1815-ben Firenzében megjelent művében a Viaggio curioso scientifico antiquario per la Valachia, Transilvania e Ungheria fmo a Viena is említi a leletet. A kőemléket a komáromi várban látta. A leírás alapján a kőemlék Szőnyből származott.50 A szarkofágot egy görög feliratú fedéllel együtt említenek. A fedél felirata a következő: IlaXpúpi £Ú\|/úxet petá natpóg.51 A fedél mai elhelyezése nem ismert. kerültek befalazásra, ezért feltételezhetően az építkezés kezdetén, úgy 1795-96 környékén kerülhettek másodlagos felhasználásra. A templom építéséről vezetett jegyzőkönyv aprólékosan taglalja az építkezés menetét, de a síremlékekről nem tar:almaz semmilyen infornációt.48 Mivel a szarkofág szélessége és a :emplom falának vastagsága megegyezik ezért
