Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)

Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában

Prof, emeritus RNDr. Alexander Dudich, CSc. került a szibériai csehszlovák légióba. Irodalmi tevékenysége jórészt a szlovákság elnyoma­tásának valamint elnemzetietlenedésének, részben elmagyarososodásának („madarónstvo”) kipellengérezésében csúcsodosott ki és az első Csehszlovák állam érdemei alapján avanzsálta magas államhivatalnoki posztokra. Egyik irodalmi álneve „Tudhatod” volt, nyitrai zsupáni hivatalát 1929-ig gyakorolta. nMatisz (Matis) Gyula (* Tajnasári/Tajná, 1894. 04. 25. t Pozsony 1951. 01.01.) Erdész­családból származó tanító majd tanfelügyelő posztján ismerkedett meg Dél-Szlovákia zö­mében pedagógusokból álló értelmiségével. Majd a kitelepítések után itt maradt, jórészt kényszerűségből reszlovakizált magyar tanítóság szellemi kapacitását kamatoztathatta az in­tézményesített természetvédelem megszervezésében. Matisz regionális, zömében önkéntes pedagógusokból verbuválódott lelkes „járási konzervátor” gárdája látta el változó sikerrel a második világháború utáni időkben a természet- és műemlékvédelem szerepét. Döntő sze­repük volt az ország természeti értékeinek feltárásában és védetté nyilvánításában. 12Jurán Vidor (Eperjes/Prešov, 1879. 12. 30. - Gnézda/Hniezdne, 1963. 7. 5.) szepességi tanító, vadászíró a csehszlovákiai Vadászlap, Nimród és Vadász folyóiratok szerkesztője, va­lamint a kárpáti farkasok kiváló ismerője és krónikása volt. A második világháború után zak­latták és mellőzték, mert egy szepességi „német” iskolában tanított. 13Bethlenfalvy Ernő, bethlenfalvi (Késmárk/Kežmarok, 1880. 2. 21 t Hunfalva/Huncovce 1955. 6. 18.), Földbirtokos, vadász és publicista a Tátra élővilágának kiváló ismerője volt. A második világháború után a beneši dekrétumok alapján birtokát elkobozták és még tíz évig kegyelemkenyéren kényszerült tengetni életét. 14 I. Zog, született Ahmet Muktar Zogollo (*Burgajet, 1895. 10. 8. t Suresnes, Franciaor­szág 1961. 04. 9.) Albán miniszterelnök, köztársasági elnök, majd király (1928-1939). Al­bánia török helytartója, Dzsemal Zogolli Pasa elsőszülött fia második feleségétől. Iskoláit a galataszeráji Lyceumban végezte, majd fényes politikai pályafutása eredményeként 1928- ban koronázták Albánia királyává. Neje az Apponyi család nagyapponyi (Oponice) ágából származó gróf Apponyi Geraldine (*Budapest, 1915. 8. 6. Budapest f Tirana 2002.10.22), Albánia anyakirálynéja és az albán trónörökös Leka herceg (1939—2011) édesanyja. A há­ború alatt Turcsek a kovarci (Kovárce) hitbizományi erdőkben aTribecs nyugati lankáin már családosán látta el a főerdészi tisztséget. Az albán király állítólag meg volt elégedve azzal, hogy erdésze ornitológus is. Egyébként az albán zog köznév jelentése madár. Levelében Ju­rán az apponyi uradalmat a Zsitva völgyében lévő Kistapolcsányhoz (Topoľčianky) sorolta, míg a terület (ma is) Nagytapolcsány (Topoľčany) szomszédságában van, a Nyitra völgyé­ben. 15 Apponyi Henrik, gróf (barátainak „Magi” becenévvel) (* Bécs, 1885. 1. 1. t Budapest, 1935.12. 5.). A nagyapponyi uradalom birtokosa, gróf Apponyi Geraldine nagybátyja. Fia­tal Turcseknek bejárása volt a híres Apponyi könyvtárba, a világ legjelentősebb vadászati iro­dalmát tanulmányozandó.

Next

/
Thumbnails
Contents