Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)

Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában

Prof, emeritus RNDr.

Alexander Dudich, CSc.

átkerült egy másik embertelen rendszerbe, amely tömegesen toloncolta ki a kollektív bűnösség ürügyén a többségi nemzet által kényelmetlennek ítélt, ráadásul még más nyelvet is beszélő honfitársait. Majd a győzelmes februárnak álcázott kommunista puccs után családostul a vasfüggöny mögött rekedt, és mint harmadrendű állampolgár, csak megtűrt alkatrészévé vált egy embertelen rendszernek, amely polgárai hűségét, szolgai engedelmességét elemi jogaik gyakorlásától való megfosztásuk, megfélemlítésük és a külvilágtól való hermetikus elzárásuk árán erőszakolta ki. Sajnálatosan korán lezárult életútjának utolsó tizenöt évét meglehetős alkotói komfortban élhette meg, amikor is elismerve addigi munkássága kiemelkedő jelentőségét, a SzTA (Szlovák Tudományos Akadémia, SAV Slovenská akadémia vied) Selmecbányái kutatóállomását vezethette az 1977-ben bekövetkezett haláláig.

Az ebben a tanulmányban összeállított Turcsek-életrajz és tudományos munkásságának ismertetése a közép-kelet európai tudománytörténet egy vékony, ám jelentős szelvénye. így állt össze egy, a kortársak - kollégák, famulusok, doktoranduszok, és családtagok (felesége Hennyey Anna, gyermekei Anna és Iván) - közléséből származó főleg szóbeli (orális), és kevésbé az okmányokra, levelezésre alapozott történelem. Ugyanis Turcsek külhoni kollégákkal folytatott, rendkívül gazdag szakmai levelezéséből (Pinowski J.Varsó, Vasvári M. és Keve A. Budapest) néhány száz, zömében kijegyzetelt levél is fennmaradt (cf. PlNOWSKI 1986, Stollmann 2020, Stollmann & Dudich 2020), letétben a Pannonhalmi Apátság, a Magyar Madártani Egyesület, valamint az Állami körzeti (SOKA) levéltárában. Azok viszont leginkább csak madártani szakmai eseményekről, újdonságokról adnak számot, bár esetenként a sorok közt olvasva perszonális információk is előfordulnak. Itt utalni kell arra a sajnálatos gyakorlatra, hogy cenzúrázták (nemcsak) a külhonba irányuló levelezést az 1938-1989-as évek totalitárius rendszerű országaiban (cf. STOLLMANN 2020).

Összpontosítva a vadászatra és a madártanra

A fiatal Turcsek Ferenc, a sűrű atyai intelmek ellenére, jószerével nem sokra tartotta a felsőbb fokú intézményes oktatást. Még középiskolai tanulmányait sem vitte matúráig, viszont az élővilágra, és elsősorban a madarakra összpontosítva, rengeteget olvasott. Középiskoláit megszakítva erdészeti szolgálatba lépett és szakvizsgát tett. Első állomáshelye Garamkövesden (Kamenica nad Hronom) volt (1934-35), majd a külső Kárpátokban, a Kiszuca völgyében találjuk Povinán