Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)

Ďurkovič Éva: Somorja kora vaskori emlékanyaga - Khin Antal gyűjteménye Somorjáról és környékéről

Dr. Ďurkovič Eva

adatokkal (tábla). Néhány lelőhelyen, mint Dénesdtorcsmisérd (Dunajská

Lužná), Jányok

(Janíky, 2. tábla: 2) és Dunaújfalu (Nová

Dedinka) régészeti

feltárás is zajlott11

.

Az esetek többségében azonban csupán szórványleletek tanúskodnak az egykori halomsír létéről, amely a terület intenzív mezőgazdasági művelése és a jelenlegi építkezési láz ismeretében nem meglepő. Az ismert halomsíros temetkezések bár kisebb számú halomsírból állnak - összevetve az ausztriai, vagy magyarországi lelőhelyekkel - ugyanakkor leletanyaguk gazdagsága és minősége teljes mértékben a kultúrához kapcsolja őket.

11 Dunajská

Lužná: Pichlerová

1969. Janíky: Studeníková 1995. Nová

Dedinka: Studeníková 1994. Feltehetően a már ismert jányoki halomsírból származik Khin Antal gyűjteményének A35. leltári számú darabja is (5. tábla: 1, leírás: 14).

12 Schwellnus 2012, 537, Abb. 4.

13 Studeníková 1994, Obr. 10: 5-7. Pichlerová 1968, 442, Abb. 7.

14 Krásny

1985,19.

15 A leletanyag feldolgozatlan. Ezúton is köszönöm a lehetőséget az adatok felhasználására.

16 Pozsonyivánka / Ivanka

pri Dunaji: Kraskovská 1970, Studeníková 1981. Dénesdtorcsmisérd/Dunajská Lužná: Cambal 2015. Győr-Ménfőcsanak:

Ďurkovič

2014.

Somorjáról származik Khin Antal gyűjteményében egy csésze perem fölé emelkedő füllel (3. tábla: 1, leírás: 1). A temetkezések mellékleteként előkerült csészék feltehetően az elhunyt mellé helyezett italkészlet részét alkották, amelyeket vagy az elhunyt túlvilági életére szántak vagy a szertartás során használtak. A Sopron-Krautacker településéről származó darabokat funkciójuk rekonstrukciója kapcsán F. Schwellnus szintén az ivóedények körébe sorolta11

12

.

A közelebbi térséget illetően hasonló darabok kerültek elő többek közt a dunaújfalui, a dunaluzsnai halomsírokból13

.

A terepbejárások során gyűjtött leletanyag arra utal, hogy egykor Somorja területén is álltak halomsírok. Somorja városa már a kutatás korai szakaszában kora vaskori halomsírok lelőhelyeként szerepelt14

.

A M. Maruniaková által gyűjtött kerámiatöredékek alapján, amelyek a somorjai múzeumból szintén a dunaszerdahelyi múzeumba kerültek, a területen egy kora vaskori települést feltételezhetünk15

.

Somorja vidéke teljes mértékben alkalmas lehetett egy kisebb közösség életéhez, létfenntartásához. Amint azt a régióban feltárt kora vaskori települései igazolták, mint például Pozsonyivánka, a Dunaluzsna, vagy a Duna másik oldalán a Győr-Ménfőcsanaki település16

.

A kora vaskor időszakában alapvetően kétféle településtípust különböztetünk meg, amelynek kiindulópontja az adott terület természetrajzi környzete. A magaslatokon fekvő települé-