Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Vadászat a Csallóközben 1894. december 2. és 3-án Vásárúton a pozsonyi székes káptalan birtokán esett 2 őz, 407 nyúl közte egy egészen fekete bársonyszűrű, továbbá 110fácán és egy erdei szalonka. „Különlegességképpen pedig a már említettfekete nyálon kívül: egy - szárny kiterjedésben 2 méter hosszú, tiszta sötétbarna kőszáli sas. ” „1897. dec. 15. A gróf Apponyi-féle eberhardi vadászterületen az idén sem a fáczán- sem a nyulvadászatok nem érték el az előző évi eredményt, minthogy a nyári árvizek a vadállományban igen sok kárt tettek. Ennek daczára igen szép teríték jött össze a nov. 22-27 közötti 5 napon át tartott vadászatokon. Elejtetett pedig: 2 drb öz, 881 nyal 1103 fáczán, 49 fogoly, 2 szalonka és 120 drb különféle egyéb vad. ” Az 1894-es esztendő vadászati hírei egy súlyos vadászbalesetről is megemlékeznek, melyet szó szerint idézek: „1894. deczember 20-án Bacsák Árpád vadászterületén a szászi és részben a légh-i határban teritékre került: 198 nyúl és 7fogoly. Körülbelül 15 puskás vett részt a vadászaton. A szépen indult vadászatot egy szerencsétlen lövés nagyon megzavarta. Ugyanis a fiatal puskások egyike nem vette észre, hogy az alig 20 lépés távolságra levő laposban egy hajtó megy, kinek csak a feje látszott ki, s midőn egy vissza futó, illetve a körből kitörő nyálra lőtt, a nyulat hibázva a hajtőt a báránybőrös sapkán keresztül 8 szem 4-es számú söréttel fejbe lőtte. A hajtó rögtön elesett, de a hóval mégis megállították vérzését úgy annyira, hogy a 1/2 órányira lakó orvos segítsége még jókor jött és a szegény ember nem vérzett el. A báránybőr sapkán átütött sörétek közül hétnek nem volt annyi ereje, hogy a koponya-csontot beszakítsa, így a meglőtt hajtó agy veleje sértetlen maradt, s a hét szem sörétel az orvos szerencsésen ki is vette. De a nyolczadik szem sörét még mindig a koponyacsont és az agyvelö-hártya között van és hozzáférhetetlen. A sebesült ember, az orvos állítása szerint, megvan ugyan mentve, ha csak a bent maradt göbecs később valami senyvedést nem fog előidézni, minek természetesen szomorú következése is lehet. ” 1895. F. évi január hó 2 és 3-án a nagy-léghi és patonyi határban, 4-én a királyréti vadászterületén: Benyovszky Lajos, ezt megelőzőleg decz. 30-án pedig Bittó Béni Sándorfán tartottak vadászatot, de a kedvezőtlen időjárás, hóesés és hófúvások miatt, ezen vadászatok - amint hallottam - nem sikerültek olyan jól, mint más években. ” Hogy voltak kevésbé sikeres vadászévek, arról is találtam nem egy tudósítást. 1895. január 2-3án megtartott nagy-légi és patonyi határban, majd 4-én Királyréten és Sándorfán tartottak vadászatokat, de a kedvezőtlen időjárás, hóesés és hófúvások miatt, ezen vadászatok nem sikerültek. 1905-bői származik az a hír, mi-
