Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)

Nagy Iván: A Karcsa helynév eredete és lehetséges etimológiái

Mgr. Nagy Iván A sajátosságjelölő személynevek nagy csoportja magyar közszói eredetű. A Karcsa személynév morfológiai szempontból a testrészekre utaló személynevek közé illeszthető be: A Karos, Karád, Karcsa, Kara, Karun névbokor kar lexémája az emberi végtagra is utalhat. Abszolút párja ennek pl. szem lexéma, amely sokféle származéknévben, morfológiai szerkezetben jelenhet meg: pl. Szem, Szeme, Sze­­ma, Szemej, Szemcsi, Szemse, Szemd, Szemdi, esetleg Szemer, Szemere stb. Esetünk­ben a névadó indítéka a megnevezett személy karjával függhetett össze, amely ta­lán az átlagtól elütő lehetett stb. Ugyanakkor tudatosítanunk kell az is, hogy „az Árpád-korban nem feltétlenül és minden esetben azért neveztek el valakit Sze­­mes-nek, mert ez a testrésze valamiképpen jellemezte őt, vagy AGww/o-nak azért, hogy megóvják az ártó szellemektől, hanem azért, mert a korabeli névrendszer­ben ezek az elemek személynévként (és az általuk képviselt névmodellekként) használatosak voltak.”92 92 Tóth 2016: 120 93 Méhes 1966: 11 Az ugyancsak közszói eredetű sajátosságjelölő nevek egy másik csoportjába olyan tulajdonnevek tartoznak, amelyek a személyt valamilyen népcsoporthoz való tartozással jellemeznek: Besenehdi, Zerechen, Zekel, Bezermen. A Pallas Nagy­lexikon szerzője a Karcsa helynevek Kar lexémáját a hetedik „nemzetségként” ér­telmezte (Kari), és ezáltal osztható be a magyar nyelvű értelmezések közé. A törzsnevek egyébként ritkán tűnnek fel személynévként, de a Karcsák közvetlen szomszédságában erre is találunk példát: a nyék törzsnév a 12. században Nikuu alakban előbukkan személynévként is.93 A Megyercs helynév is felveti azt a lehe­tőséget, hogy bizonyos estekben a törzsnevek személynévként is felbukkanhat­tak. A hipotetikus Megyercs személynév alakilag és szemantikailag teljesen meg­egyezne a Kércs(a,e) hipotetikus személynévvel. A sajátosságjelölő személynevek másik nagy csoportjában a lexéma magyar mel­léknév: Hazug, Nogy (Nagy), Zegen (Szegény), Genge (Gyenge), Kopoz (Kopasz), Pogan, Zudar stb. Ebbe a csoportba illeszkedhet a Karcsa helynév hipotetikus korcs lexémája, amelyhez az -a hang ún. becézőképzőként, vagy pedig ún. etimológiai véghangként csatlakozhat (hasonlóan a Hazuga, Gyaloga nevekhez). Korcs szavunk az etimológiai szótár szerint ismeretlen eredetű szó, „nem fajtiszta”, „elfajzott”, „el­­korcsosult” értelemben. Az „elkorcsosul” ige „visszafejlődik” értelmezése homályos kapcsolatra utal görcs szavunk „alacsony”, „vézna” értelmezésével. A Korcs (Görcs), Korcsa, Karácsony névbokor származéknevei így értelmet nyernének.

Next

/
Thumbnails
Contents