Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Gaučík István: Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között
Gaucík István lázási jegyzőkönyvek, adóslevelek, végrendeletek, egyezséglevelek, végrehajtási perek anyagai, a takarékpénztárak esetében a részvényesek névsorai, igazgatósági és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvek, pénzintézeti mérlegek feltárásával gazdagíthatják ismereteinket.56 56 A forrásanyagok problémakörére Rácz István: A városi társadalom hitel- és kölcsönügyleteire vonatkozó forrásokról. In: Erdmann Gyula (szerk.): Rendi társadalom - polgári társadalom 2. Kutatás - Módszertan. Békés Megyei Levéltár, Gyula 1989. 21-27. Kövér György: A részvényesek névjegyzéke mint társadalomtörténeti forrás. Uo. 118-124. 57 A kifejezést használja Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai kisváros fejlődésének aspektusai az 1950-1960-as években. In: URBS, Magyar Várostörténeti Évkönyv 5., Budapest 2010. 211. 58 A fogalom történetére, tartalmára, külföldi és magyarországi vonatkozásaira Kövér György: A pesti kereskedő-bankár „ezüstkora“ 1847-1873. In: Kövér György: A pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok. Budapest Főváros Levéltára, Budapest 2012.111-116. 59 Bővebben a kérdéskörhöz Bácskai Vera: Hitelviszonyok Pesten és Budán a 19. század első felében. In: Aetas, 25. évf. 2. szám, 2010. 23. Somorjai Szabolcs: Pest-Pilis-Solt vármegye adósai és hitelezői a 18. század második és a 19. század első felében. In: Aetas, 25. évf. 2. szám, 2010.12-13. A hitelezéssel kapcsolatos kérdéseket - főleg regionális szempontból - érdemes vázolni, mert az akkori mezővárosi, majd nagyközségi és később, a 20. század első felében is inkább „falusias városi”57 lakosság vagyoni differenciálódásának vizsgálatához nyitnak utat. Mikortól datálható a régióban a hitelélet? Milyen tőkeforrások álltak a hitelezők rendelkezésre? Kik vették igénybe a hiteleket, milyen összegekhez jutottak, milyen feltételekkel vehették fel azokat? Milyen célokra használták és mik voltak a visszafizetés feltételei? Milyen lehetett a kölcsönöket nyújtók haszonkulcsa? A pénztőkének milyen szerepe lehetett Dunaszerdahely lakosságának polgárosulásában, vagyonosodásában? Egyáltalán a kölcsönözhető tőkék honnan származtak? A hiteleket nyújtók milyen társadalmi pozíciót foglaltak el? Itt is kialakulhatott a kereskedő-bankár típusa? Persze sokkal szerényebb körülmények és lehetőségek között, hiszen nem egy városi közegről volt szó, és esetükben nem is nagyon számolhatunk a távolsági kereskedelembe és/vagy egy specifikusabb banktevékenységbe való bekapcsolódásról.58 A hitelezések során milyen pozíciót foglaltak el az egyházi intézmények, a szerzetesrendek, alapok, egyletek, egyáltalán a birtokos nemesség és a zsidó kereskedők? Hogyan alakult a nagyközségi hitelezők és a falusi hitelfelvevők közti kapcsolat?59
