Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)

Gaučík István: Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között

Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872—1913 között veket képviselő, majd azokat gyorsan elhagyó Aradi Takarékpénztárra (1840).24 24 Wolf, Cári: Die Geschichte der Hermannstädter Allgemeinen Sparkassa während der ersten fünfzig Jahre ihres bestandes (von 1841 bis 1891). Verlag der Hermannstädter All ­gemeinen Sparkassa, Hermannstadt 1891. Ottenberg Tivadar: Az Aradi Első Takarék­pénztár hatvan éve. Az első magyar vidéki pénzintézet története 1840-1900. Az intézet kiadása, Arad 1901. Egry Gábor: Nemzeti védgát vagy szolid haszonszerzés? Az erdélyi szászok pénzintézeti rendszere és szerepe a nemzeti mozgalomban (1835-1914). Pro- Print Könyvkiadó, Csíkszereda 2009. 25 Badics Ferenc: Fáy András életrajza. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia, Budapest 1890.503-504. 26 Jótékony hatást gyakoroltak a pénzintézetek fejlődésére az 1840-es évek hitel- és ke­reskedelmi törvényei (az 1840: XV. te. a váltójogról, az 1840: XVI. te. a kereskedőkről, az 1840: XVII. te. a gyárakról és az 1840: XVIII. te. a közkereseti társaságokról). 27 Honi takarékpénztárak s még valami. Századunk, 5. évf. 1842. augusztus 1. 60. szám, 481-482. Pozsonyi Takarékpénztár. Pesti Hírlap, 1843. február 16. 222. szám, 108. Jónás János: Visszapillantás a Pozsonyi Első Takarékpénztár ötven évi működésére 1842-1891. években. A takarékpénztár kiadása, Pozsony 1892. 6-7. 28 Gaučík István: Predmet a kontext. Príspevok o interpretáciách dejín Prešporskej spo­riteľne. In: Bratislava, Zborník Múzea mesta Bratislavy. 25. évf., 2013. 109-138. A 19. századi magyar pénzintézet-történet egyik legpatinásabb vállalkozása, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1841-től fejtett ki tevékenységet még kezdet­ben Pestmegyei Takarékpénztár néven. A Fáy András által 1839-ben kezdemé­nyezett - megyei felügyelet alá helyezett - alapszabálya osztrák és németországi átvételeket tartalmazott. Néhány év elteltével, 1845-re, a forgalom növekedése nyilvánvalóvá tette, hogy változtatni kell az intézet profilján és nyereségorientált­tá kell válnia (részvényesek osztalékfizetése, váltóleszámítolás, ingatlanüzlet im­már Pest megye határain kívül is).25 Úgy tűnt, hogy az addig kárhoztatott „banki elem ellen nincs orvosság.26 A csendesen zajló „banki forradalom” a csallóközi régióban is fontos szerepet játszó Pozsonyi Takarékpénztárnak az alapszabályában és üzleti tevékenységében öltött először markánsan testet és vívott ki gyors elismerést.2 ' A pozsonyi példa vált követendő mintává több magyarországi takarékpénztár alapításakor az 1840-es években, sőt némelyik új takarékpénztár a tisztviselőit is elküldte Po­zsonyba egyfajta „tanulmányútra.”28 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár mellett a Pozsonyi Takarékpénztár veze­tősége is felismerte a valós helyzetet: a filantropikus eszmék fontosak is lehetnek, ugyanúgy a szegényebb néprétegek támogatása, azonban mégsem e szociális cso­

Next

/
Thumbnails
Contents