Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Gaučík István: Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között
Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között létrehozott zálogházai {monspietatis) és a német tartományok, városok, községek zálogházai {Leihhaus}., illetve takarékpénztárai.16 17 16 Mully, Robert: Die Hypothekaranstalten (Bodenkreditanstalten) in Deutschland und Osterreich-Ungarn deren Hypothekargeschäft, Geschichte, Entwicklung und Statistik. Publikationen der Export-Akademie, Wien 1911. 92-93, 99-100. 17 Jirkovsky Sándor: Takarékpénztáraink és a Regulativum. Adalék a magyarországi pénzintézetek történetéhez. TÉBE, Budapest 1939.13. 18 Uo. 13. Lásd például a rajnai német takarékpénztárak aktív és passzív üzleteire a 19. század első felében Pohl, Hans: Die rheinischen Sparkassen. Entwicklung und Bedeutung für Wirtschaft und Gesellschaft von den Anfängen bis 1990. Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2001. 48-57. A német zálogházak jelzáloghitelezési gyakorlatát széles perspektívában bemutatja Dischniger, Norbert - Thießen, Friedrich: Armut und Kreditgeschäft. Der Pfandkredit zwischen Anspruch und Wirklichkeit. LIT Verlag, Hamburg 2006. 19 Thausing, Friedrich: Hundert Jahre Sparkasse. Anlässlich des hundertjährigen bestandes der Ersten Österreichischen Spar-Casse 1819 bis 1919. Selbstverlag der Ersten Österreichischen Spar-Casse - Buchdruckerei Carl Gerolds Sohn, Wien 1919. 18-25. 20 Jirkovsky Sándor: Takarékpénztáraink és a Regulativum. Adalék a magyarországi pénzintézetek történetéhez. TÉBE, Budapest 1939.15. 21 Mully, Robert: Die Hypothekaranstalten (Bodenkreditanstalten) in Deutschland und Osterreich-Ungarn deren Hypothekargeschäft, Geschichte, Entwicklung und Statistik. Publikationen der Export-Akademie, Wien 1911. 95,102. Jirkovsky Sándor szerint „a takarékpénztárak és zálogházak hamarosan amalgamizálódtak, s mint takarékpénztárak folytatták működésüket^ Aktív üzletekkel, főképpen a jelzálog és kézi zálogkölcsönökkel először a német takarékpénztárak kezdtek foglalkozni.18 Ez a német minta, kisebb módosulással adaptálódott a Habsburg Birodalomba, mégpedig az 1819-ben alakult Első Osztrák Takarékpénztár {Erste Österreichische Sparkasse) révén. 19 Az osztrák takarékpénztár a hagyományos üzletágak mellé (jelzálogkölcsön, előlegezés részvényekre, állampapírokra, sorsjegyekre) egy újat is felvett, mégpedig a személyi hitelt, azaz a váltóleszámítolást.20 Szerepe pótolhatatlan volt, hiszen fél évszázadig pozitívan ösztönözte további ilyen intézetek létrejöttét az osztrák örökös tartományokban, Cseh- és Morvaországban, Sziléziában, Magyarországon és Galíciában is.21 Magyarországon, 1827-1828 folyamán nyolc városban (Pozsony, Nagyszombat, Érsekújvár, Zólyom, Győr, Szeged, Eszék és Varasd) bizományokat {Commandite, Geschäfts-Kanzlen) hozott létre, melyeken keresztül tekintélyesebb kereskedőket bíztak meg betétek elfogadásával és visszafizetésével, miközben a kölcsönöket a központ utasításai alapján nyújtották. A bizományok
