Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Etnológiai kutatás a mondol-altaji kazak sivar aigar etnikai csoport tagjai között 2010-ben
Nagy Ivan talaltunk szimbolumot, megpedig az un. abach-kerey birkat. E juhfajta az altalanosan elterjedt feher vagy fekete szinuekkel szemben voros szinu. A sivar aigar csoport identitasszimbolumai koziil a legfontosabb helyet a nemzetsegcsoport (ruw) zaszlaja tolti be. E targy tisztelete szinte kultikus mereteket bltott. Ez abban is megnyilvanul, hogy nem tekintheto meg barmikor, csak katonai akcio eseten, vagyis „hadidllapot" bealltakor. A szimbolumaik kozott vannak eredetmondaik is, amelyek esetiikben csak nehany szaz evre nyulnak vissza. Szerintiik a sivar aigarok egy Hodzsa Birgin nevezetu nomad vezetesevel erkeztek mai szallasteriiletukre es neviik onnan szarmazik, hogy lovaik tarka szinuek voltak. Meg megemlithetb egy - kevesek altal ismert - szimbolum is, amely szerint a sivar aigarok tiidbevok. Kulon figyelmet erdemel a vezeto reteg, mas szoval a nemzetsegcsoport elitje. A kutatas soran egyertelmu volt, hogy nines egyszemelyu vezetojiik, hanem helyi vezetok valasztodtak ki. Ismert vezetok nevei: Dzsampesz, Hahtnapir, es Bachat. Legfontosabb iranyito szcrviik a nemzetsegfok gyulese, amelyet a regionalis vezetok hoznak letre tfzevente. A gyulesek legfontosabb temaja napjainkban - haboruk hijan - a nomadok exogam hazassagi szokasainak betartasa. Altalaban az a szokas, hogy a nemzetsegek es nemzetsegesoportok ferfi tagjai az adott „zsiiz”-on (hordan, vagy szazadon) beliil hazasodnak. Mivel a sivar aigarok a kazakok kozepso hordajaba (orta zstiz) tartoznak, igy leginkabb az argiin, az ujgur, a najman, a kipcsak es a waga tajpabol. A magyar ostbrtenet kutatasa miatt fontos szempont a nemzetsegcsoport teriileti elhelyezkedese.3 E szempont alapjan a sivar aigarok nem elnek elkulbniilten, hanem a tobbi csoporttal osszekeveredve. Szallasteruletiik leginkabb a Cengelhajrhan hegy eszaki es eszak-keleti lejtoin es volgyeiben talalhato, de itt mas kazak etnocsoportokhoz tartozo nomadok is szallasolnak. Ezzel egyidejuleg kimutathato nehany kisebb kozpont, amely kornyeken nagyobb szamban elnek. A Mongol-Altajban negy jaras teriileten nomadizalnak (Tolbo, Bugat, Szagszai es Altai), de ismeriink sivar aigarokat Tzagannur kornyeken is. Ezenkiviil vannak Ujguria es Kazahsztan teriileten is. Bugat kozponti szerepe nem veletlen, hiszen itt orzik a legfontosabb identitasszimbolumukat, a zaszlot. 3 Ez a kerdes a magyar honfoglalas azon kerdeseihez tartozik, amelyet meg nem tisztaztak megnyugtatoan. A legtobb kutato (Kristo Gyula, Gyorffy Gyorgy, stb.) azon a nezeten volt, hogy a honfoglald magyarok felosztottak egymas kozott a Karpat-medence teriiletet, es l'gy tulajdonkeppen onallo torzsi teriiletek jottek letre. Kesobb azonban Gyorffy megvaltoztatta velemenyet (Gyorffy 1997:230) es a regeszet sem azonosult tovabb ezzel az elmelettel. Szerintiik torzsi teriiletek nem alakultak ki, ezert a kerdes maig nem jutott nyugvopontra. A kazak nyelv kiilon identitastudatot alakitott ki szamukra, amely a modern kazak nemzettudat alapjava valt. E tudatot tudtak a leginkabb kdrtil-
