Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Etnológiai kutatás a mondol-altaji kazak sivar aigar etnikai csoport tagjai között 2010-ben
Etnologiai kutatas... epul. Az etnikai identitas ezek szerint az adott etnikai csoporthoz valo tartozas eros tudatossaga, amely az etnikumra jellemzo jegyek - identitas-szimbolumok - felismeresenek es hangsulyozasanak hosszu folyamata soran alakul ki. Valojaban ezeken az elveken alapul az etnologia altal kidolgozott etnikum elmelete, amelyet az un. komplex etnogenetikai modszer segitsegevel vizsgalnak (Veres 1997:109). Cikkiink ertelmezese miatt tovabba tisztazni kell olyan fogalmakat, mint nemzetseg, vagy torzs. E fogaimak vizsgalatanak oriasi nemzetkozi es magyar hagyomanyai vannak, es mind a magyar tortenettudomany, mind a jogtortenet, mind a neprajz megprobalta megfogalmazni. Napjainkban a nemzetseg meghatarozasara leginkabb Homan Balint definiciojat fogadjak el: „kdzds ostol fiuagon leszarmazott csaladok versegi koteleken nyugvo, tehat termeszetes uton letrejott gazdasagi es jogvedelmi celzatu kdzdssege.”(Paladi-Kovacs 2009:44). A torzs fogalman napjainkban tobb nemzetseg politikai-katonai szervezodeset ertjiik, amelynek esetenkent teruleti jelleget is felteteleznek (Paladi-Kovacs 2009:46). A torzsek teruleti jellege azert vitatott, mert a nemzetsegek politikai kapcsolatai rendki'vul valtozekonyak, es idorol idore teriilettol fuggetlenul atalakulhatnak (Katona 1977:208). A kutatas A kazakok bonyolult tobbretegu etnikai identitastudata esetenkent igen regi idokbe nyulik vissza. Alapjait egeszen a tiirk es kipcsak (Dest-i-Kipcsak) birodalmakban kell keresniink, de mai formaja az Aranyhorda etnikai kohojaban jott letre a 13-15. szazadban. (Kuskumbaev 2011:55-64). Mivel ezzel kapcsolatos ismereteink irott forrasok hianyaban igen csak attetelesek, ezert kutatasunkhoz sztiksegiink van maguknak az erintetteknek az ismeretere is, ami az etnologiaban terepmunkat jelent. Kovetkezeskeppen sajat kutatasomat megprobalom azokra a vizsgalodasaimra alapozni, amelyeket 2010 juliusaban vegeztem a mongol-altaji kazakok kozott. Kutatasom Bajanolgij megyere, azon bcliil pedig Olgij varosanak kornyekere, valamint a Cengel es Szakszai jarasokra osszpontosult. Ezen a teriileten elnek a kazak nyelvu sivar aigar etnikai csoport tagjai. E csoport tagjai, mas kazak etno-csoportokkal egyetemben Kazakisztan orosz megszallasa elol menekiilve erkeztek a Mongol-Altaj kietlen videkere, ahol azota is nomad eletet elnek. A mongoliai kazakok legfontosabb etnikai identitastudata a nemzetsegi es torzsi identitastudatuk (ruwtajpa), mig szelesebb jellegu identitastudatuk a modern „kazak” identitashoz koti oket. Kutatasi modszerem egy kerdoiv kitoltese volt, ahol elsosorban az adatkozlok sajat etnikai tudatara voltam kivancsi. Leginkabb az a kerdes erdekelt,
