Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Torzsi eredetu helyneveink vitatott kerdesei mert. Az is feltetelezheto, hogy a magyar torzsek nevei szemelynev-eredetuek (az elso vezereinek emlekekent), igy valojaban tenylegesen nemzetsegekkent is ertelmezhetok (Gyorffy 1997:229). Kovetkezeskeppen ma mar nem lehet vita targya a honfoglalo magyar torzsek etnikai jellege sem. A leginkabb vitatott kerdes a honfoglalo magyar torzsek teruleti jellege. Nl a teny altalanosan elfogadott, hogy a magyar torzsek a Karpat-medencen kiviil, a honfoglalast joval megelozo idoben jottek letre, ahol valoszinuleg rendelkezhettek teruleti jelleggel. Am a nomad torzsekre jellemzo modon szallasvaltasok sora zajlott le (tortenetesen az utolsot hivjuk honfoglalasnak), es azt semmi sem bizonyitja, hogy az uj szallasteriileten torzsenkent teleptiltek volna le. A Karpat-medencei torzsi teriiletek megletet leginkabb Kristo Gyula vallotta (Kristo 1996:173), mig a szakma tobbi resze, beleertve Gyorffy Gyorgyot es a regesz Mesterhazy Karolyt, ezt elvetette (Gyorffy 1997:230, Mesterhazy 1980:58). Mara ugy tunik, hogy Kristo nezete terjedt el, mintegy axiomakent (Barth 2009:204). 4. A honfoglald torzsek kapcsolata az oslakossaggal A honfoglald magyar torzsek es a letelepiilt oslakossag (avarok, onogurok, szlavok, morvak) kapcsolatainak mddjarol jelentos nezetkiilonbsegeket fedezhetiink fel. Ket nezet alakult ki. Az egyik nezet szerint a nomadizalo magyarok nem keveredtek az oslakossaggal es a 10. szazad vegeig nem jottek letre allando teli szallasok. Ezt a nezetet leginkabb Kristo Gyula vallotta, aki kesobb erre epitette a telepiilesekkel kapcsolatos koncepciojat (Kristo 1996:151). A masik nezet szerint legalabb a 10. szazad kozepetol alakulhattak ki allando teli szallasok. Ezt vallotta pl. Eleckenast Gusztav (Heckenast 1966), es e nezet mellett alltak ki a cseh-morva es a szlovak torteneszek es etnologusok is (Havlik 1992:234, Botik 2007:64). Szerintiik a 10. szazad folyaman „helyorsegek” alakulhattak, amelyeket eppen a torzsi nevek jellemeznek (Botik 2007:26). Raadasul elfogadtak azt az elmeletet, amely szerint ebben az idoben a honfoglald torzsek „szimbiozisba” keriiltek az oslakossaggal (oly modon, hogy a magyarok nomad allattartasuk soran felhasznaltak a foldmuves eletmodot folytato oslakossag termenyeit), amit szerintuk az un. Bijelo Brdo-i regeszeti anyag jellemez. A magyar regeszet ezt a nezetet szakmailag elhibazottnak tekintette (Mesterhazy 1980:89), viszont Kristo torteneszkent ketsegeit fejezte ki a magyar regeszet allitasaival kapcsolatosan (Kristo 1996:161, 2007:80). A sztyeppei civilizacio nepeinek etnikai munkamegosztasat a magyar etnologia is elismerte (Veres 1997:131).
