Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Törzsi eredetű helyneveink vitatott kérdései
Nagy Ivan ugy, hogy az bsszehasonlito kutatast kovetkezetesen vegigvissziik, az etnologia aprolekosan kimunkalt modszertana szerint. Munkamban megprobalom - eppen az elobb emlitett bsszehasonlito modszert is felhasznalva - a torzsi helynevek kialakulasanak egy uj modclljet felvazolni. A kutatas fo iranyzatai Mielott szamba vennenk a legvitatottabb kerdeseket, erdemes megismerni az egyes diszciplinak kutatasanak fo iranyat es modszereit. A nyelveszek modszerei a kutatasok megindulasakor elsosorban nyelvtorteneti jelleguek voltak. Az etimologiai iranyultsagu kutatas a legutobbi idokig jelen van e diszciplinaban. Peldaul Berta Arpad is a tbrok nyelvbol probalta megfejteni a torzsi neveket (Berta 1997). Egy masik iranyzat kiilonbbzb nepek es nyelvek l'rott emlekeit kutatja, es ebbol probal meg kovetkezteteseket levonni - a kora kozepkor politikai-etnikai (pl. torzsi) egysegeit illetoleg. Erre a valdjaban bsszehasonlito modszerre a legjobb pelda Vasary Istvan, aki a tiirk birodalmak mukodeset elemezte a hires tiirk feliratok es szovegek alapjan (Vasary 1983). Ez a filologiai es nyelvtorteneti megkozelites jellemzi Nemeth Gyula, Melich Janos, Pais Dezso, Kniezsa Istvan, Ligeti Lajos, Rona-Tas Andras, es mas nyelveszek munkajat is. Mas kutatok is (pl. Benko Lorand, Racz Anita) olyan iranyban kutattak, amely fuggetlen a lexema vegso eredetetol (Racz 2006:10). Benko Lorand fel is hivta a figyelmet, hogy a torzsnevek etimonjanak megfejtese nem nyujt megfelelo lehetoseget viseloik szarmazasanak, nyelvenek, etnikumanak kideritesere (Benko 2002:13-6, 2003:257). Racz Anita ehhez meg azt teszi hozza, hogy „egzakt es filoldgiailag is megalapozott allitasokat csak akkor tudunk tenni..., ha a szamunkra, nyelveszek szamara kezzelfoghato, adott anyaghoz nyulunk.” Kovetkezeskeppen a torzsi helynev anyagot pusztan nyelvi szempontbol kivanjak elemezni. Peldaul Racz kutatasi temaja az, hogy „a torzsnevek mikent tagozodtak be a magyar hely- es szemelynevrendszerbe”. Egyes nyelveszek - pl. Klima Laszlo - nem maradnak meg a nyelveszet eszkozeinel, mddszeriik osszetettebb a szokottnal (Klima 1993). Ez a modszer nem annyira a nyelveszet, hanem inkabb az etnologia modszere fele kozelft. Ugyancsak a nyelveszet hataskorebe tartozik a telepiilesnevek tipologiajanak megalkotasa es ezek vizsgalata. Valdjaban ez az iranyzat kulonitette el az un. torzsi eredetu telepiilesneveket (Kiss 1997). A tbrtenettudomany modszere - tudomanyagukra jellemzoen - irott forrasok kutatasa. Azonban a magyar torzsekrol olyan keveset tudunk, hogy eredendoen a torteneszek is az etimologia felol kozelftettek meg a kerdest.
