Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Miklós Péter - Žiak, David - Hulejová Sládkovičová, Veronika: Északi pocok a Csallóközben
Eszaki pocok a Csallokozben 1953-ban tortent meg, amikor Hanzak (1955) ismet megfogott nehany egyedet Bos mellett. Ez intenziv erdeklodest valtott ki szakmai kordkben, s a kutatok figyelme elsosorban a Csallokozre dsszpontosult. Aktiv elofordulasi teriileteket talaltak Csilizradvany mellett, ahol 1954 folyaman nagy szamban (170 egyed) fogtak eszaki pockot. Az osszegyujtdtt anyag alapjan dolgoztak ki a szlovakiai populaciok egyik legatfogobb szaktanulmanyat (Kratochvill, Rosicky 1955, Miklos et al. 2013). Jelentos allomanyu populacidt talaltak Csicsd kornyeken is, konkretan a Hami-nadas es a Csicso-holtag tersegeben (Stollmann 1962, Dudich et al. 1985, Kristofik 1997 stb.). A kdvetkezo evtizedekben az eszaki pockot kimutattak a Csalldkoz tobb reszen is (pl. Nagymegyer, Alistal, Bos, Nagykeszi, Ekecs kozeleben) (Feriancova-Masarova, Hanak 1965, Kristofik 1997, Stollmann, Ambros 1998, Gubanyi et al. 2009 stb.). Foleg a Duna mellett es a folyo gazdag agrendszereben talaltak meg szamos elofordulasi helyet (Pachinger 1987, 1993, 1994, Gubanyi et al. 2009, Ambros 2010 stb.). A 20. szazad masodik feleben azonban a fokozodd emberi behatasok kovetkezteben a faj alkalmas elohelyei dramatikusan beszukiiltck. Kiilonosen az intenziv melioracios tevekenysegek es a bos-nagymarosi vizlepcsorendszer epitesenek kdvetkezteben gyors iitemben degradalodtak, elszigetelodtek es helyenkent teljesen megszuntek az eszaki pocok elohelyei. Pachinger (2002-2003) allftasa alapjan a Duna arvizvedelmi gatjanak mentett oldalan a pocok aktiv elohelyeinek szama az ezredfordulora harmadjara csokkent. A nyilvanvaloan megsemmisult elohelyeken kiwi az eszaki pockot nem talaltak meg tobb viszonylag megdrzddott elohelyen sem, mint pl. Csiliznyarad, Alistal, Nagykeszi vagy Nagymegyer mellett (Pachinger 2002-2003). A Duna hullamtereben meg dramatikusabb koriilmenyek uralkodtak. A jelentos kiterjedesu agrendszerben (1813-1851 fkm) 22 elofordulasi teriiletet ismertek. A kdrtvelyesi tarozo es a bosi eromu uzemviz-csatornajanak elarasztasa folyaman, 1992-93 telen, az agrendszer kiszaradt. Ez lenyeges negativ kihatassal volt az itt elo pocokpopulaciora, mely 16 leldhelyrol teljesen eltunt. Rovid idon beltil az allomany regeneralodni kezdett, de a 2002 augusztusaban levonulo ezereves arviz vegleges nyomot hagyott rajta (Pachinger 2002-2003). Pachinger (2002-2003) ugy veli, hogy a Duna agrendszereben ez ido tajt kipusztult az eszaki pocok populacioja. Feltetelezeset alatamasztja, hogy az ismetelt kutatasok soran nem bukkant fel egyetlen egyed sem a vizsgalt teriileten. Fajvedelmi szempontbol ez a helyzet ktilonos jelentoseggel birt, mert a Duna agrendszeret benepesito populacidt a szakemberek viszonylag stabil allomanynak tartottak mervado genkeszlettel a faj szlovakiai fennmaradasat illetoen. A bekovetkezett tragikus allapot alapveto okozoi a karos vizgazdalkodasi beavatkozasok, valamint a rendhagyo idojarasi esemenyek kovetkezmenyei (Pachinger 1994,2002-2003, Ambros 2010).
