Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Nagy Iván: Etnológiai kutatás a mondol-altaji kazak sivar aigar etnikai csoport tagjai között 2010-ben
Nagy Ivan is van. Itt azokrol a csaladokrol van szo, amelyekrol Benko Mihaly hozott hi'rt (Benko 2001:30-41). Szam szerint nagyon keves emberrol van szo, Benko Mihaly is csak egyetlen emberrel talalkozott, aki madjar identitasunak vallotta magat. Magam is csak egy asszonnyal talalkoztam, aki szerint apja ehhez az etnikai csoporthoz tartozott volna. Benko szerint masokrol is mondtak, hogy madjarok, de ok ezt tagadtak. A kutatas soran en is hallottam, hogy elnek madjarok a Mongol- Altaj hegyei kozott, de az elobb emlitett asszonyon ki'vul nem akadtam a nyomukra. Azt hatarozottan allithatjuk, hogy a sivar aigarok sezsereiben (l'rott csaladfaikban) nem szerepelnek ilyen nevu es eredetu nemzetsegek. Talan korabbi szallashelyeiken az exogamia miatt szamon tartott rokon nemzetsegek kozott szerepelhettek az argtin es kipcsak madjarok es ennek a rokonsagnak az emleke elhet tovabb tudatukban. A sivar aigar etnonim (magyarul tarka csodor) valoszi'nuleg nagyon regi idokbe nytilik vissza. Akar meg olyan idobe is, amikor a nemzetsegek archaikus totemisztikus hiedelmek alapjan valamifele allatostol szarmaztattak magukat. Az ilyen tipusu nemzetsegek nemcsak versegi alapon alakultak ki, hanem az adott allattal kialakitott szimbiozis kovetkezteben is. Mar akkor letrejohetett egy olyan - a versegi alapon tulmutato - csoport-identitas, ahol elkuloniilesiik alapja maga a tarka ldallomany lehetett. „Mi” es „ti” ugy alakulhatott a tudatukban, hogy „nekunk” tarka lovaink vannak, „nektek” pedig nem. Kialakult hat a csoport etnicitasa, amely a feltetelezett kozos eredettudatra, es a kozos kulturara (a tarka ldallomanyra) epiilhetett (Paladi-Kovacs 2009:44). Kesobbi idokbe mutat katonai jellegiik, amelyet katonai szervezettsegiik, zaszlajuk es etnohierarchian elfoglalt helyiik alapjan azonosithatunk. Feltuno, hogy olyan jelentos etno-csoportok koze szamoltak magukat, mint a merkit vagy a torb (tore). Ezen utobbi csoport nemzetsegei egyenesen az Arany Horda-kori mongol nyelvu dzsingiszidaktol szarmaztatjak magukat. Ezek alapjan feltetelezheto, hogy a sivar aigarok katonai szervezettsege legkesobb az Arany Horda idejen, a 13-15. szazadban johetett letre. Valoszinuleg a dzsingiszidak idejen szerveztek katonai egyseget a korabbi nemzetsegbol (ruw). Itt mar tdbbrol volt szo, mint pusztan kozos szarmazasrol: arrol, hogy kozds akcioik (katonai) dsszekotottek az akar nem is kozos eredetu nemzetsegeket. Szamtalan peldat talalhatunk csatlakozott nemzetsegekre, amelyek kesobb keriiltek a nemzetsegcsoport (ruw) kotelekebe. A katonai jellegu csoporttudat az evszazadok soran valoszinuleg uj abb kozds eredettudat kialakulasahoz vezetett. A megszervezett - eredetileg is versegi - csoport ismet egy etnicitast eredmenyezett, megpedig a kozds katonai jelleg menten.
