Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (21. évfolyam, 1999)
Szalay Piroska: Dunaszerdahely földrajzi nevei
37. Múzeum utca (1980) Előtte: Az 1893-as térképen a Teleky utca folytatása, amely a Sárga kastély előtt húzódik. A múzeum a Sárga kastély épületében található. Ez a város legrégibb épülete. 1770-ben Kondé Miklós püspök építtette, aki a Pókatelek elnevezésű, különálló helység tulajdonosa volt. Nevét a póka madár után kapta. A kastélyt gyönyörű park övezte. A park mellett gazdasági épületek voltak. Bivalykertnek nevezték a gazdasági udvar egy részét az itt tartott igavonó bivalyok emlékére. 1910-ben a Dukes és Herczog cég vásárolta meg és használta 1943-ig. 1946-ban állami kezelésbe került. A nép körében a kastélyhoz számos történet, monda fűződik. 1970-től a Csallóközi Múzeum székhelye a Sárga kastély. Az utca végén működött az 1904-ben épült krumplikeményítő-gyár. 1935-ben kibővítették szirupkészítő részleggel, és zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemmé alakult. A mai napig üzemel. A gyár előtt tagút vezetett a Galántai útra. 38. Városháza tér (1980) Előtte: családi házakkal beépített terület. Nevét a szemben található városházáról kapta. Ma panelházak találhatók itt. 39. Kondé püspök utca (1990) Előtte: 1893-1945, Teleky utca; 1946-1989, Malinovszky utca. 1893-ban ez az utca vezetett a Szénatérhez, itt elágazott a Fapiac, illetve Kisudvarnok felé. Itt állt a Brüll-ház, Federweisz-udvar, Partizán vendéglő, Nagy Kázmér Hotel. Állítólag a Teleky utca alatt alagút húzódott a Sárga kastélytól a templomig. Kondé Miklós püspök - a Sárga kastély építtetője. 40. Galántai út (1980) Előtte: ez a terület a lengyárhoz tartozott. A Galántára vezető út korábban a keményítőgyár előtt haladó tagút volt. 1980-tól főút. 41. Pókatelek utca (1997) Előtte: a lengyár területe. Pókatelek: 1342-ben Kondé Miklós családi birtoka volt. Pókatelek önálló községként létezett. A póka-pulykát jelentett. 42. Gyepű utca (1997) Előtte: lengyár területe. Gyepű - történelemtudományi szakszóként volt használatos. Régen gyepűnek nevezték azt a határszakaszt, amely határrészeket választott el.
