Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (18. évfolyam, 1994)
Marczell Béla: Bevezető
Bevezető Három évtized már egy intézmény életében is történelmi bizonyíték lehet. A Csallóközi Múzeum Dunaszeirdáhelyen éppen most ünnepli fennállásának harmincadik esztendejét. így a múzeum évente megjelenő kiadványa, a Múzeumi Híradó számvetést nyújt az eltelt három évtized munkájáról, eredményeiről, gondjairól, s nem utolsó sorban a jövő terveiről is. A múlt mindig ösztönző erő is, útmutatás. Történéseihez vissza-viszszajárunk, hogy tanuljunk belőle, hogy hitet merítsünk, akaratot erősítsünk a további munkához. Hiszen napjaink egyre nehezebb, sokszor már reménytelenséget sugalmazó kilátásaihoz elengedhetetlen az erős akarás, a hit, hogy feladataink vannak, amelyeket meg kell valósítanunk. A Csallóköz, ez az ősi Duna-sziget valamikor szinte megközelíthetetlen szigetség volt, át-meg átszelve a Duna kanyargós mellékágaival. Éppen ezért a honfoglaláskor idetelepült magyar elzártságában évszázadokon át őrizni tudta az őshazából hozott emlékeket, a hagyományt. Ennek a gazdag hagyománynak, e csodás színes világnak a lelkét hozták a felszínre az elmúlt évtizedekben a Csallóközi Múzeum dolgozói. Néprajzosok, történészek, művészettörténészek, a régészet kutatói és a természet, a növény- és állatvilág szakemberei fáradoztak, hogy megmentsék a sok-sok emléket, a múlt bizonyítékait a jövendőnek. Az eredményt az összegyűjtött anyag: tárgyak, írások, tanulmányok, kiállítások, számos előadás és rendezvény szemlélteti. A kutató-gyűjtőmunka nem szünetelhet, s bár ma már a csallóközi „tudós“, a régi világot eleven képzelettel bemutató öregek világa letűnt, még mindig található olyan megőrzésre alkalmas tárgyi vagy szellemi emlék, amely megérdemli, hogy őrizzük. Hisszük, hogy e harminc év nem volt hiábavaló, hogy az eddigi eredmények a jövőben még sokban gazdagodnak, hogy továbbra is, újabb évtizedek során tanítsák, neveljék, gyönyörködtessék mind az ifjú, mind az idősebb nemzedéket. Marczell Béla