Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)

Bevilagua Olga: Részlet két honismereti pályaműből - Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony műemlékei

Részlet két honismereti pályaműből A Csallóközi Múzeum Könyvtárában az utóbbi néhány évben egyre többen, diákok, tanárok, szakemberek kutatnak, búvárkodnak. Megnőtt az érdeklődés a távoli és a közelmúlt eseményei iránt, szülőföldünk ér­tékeinek feltárását egyre többen igénylik. Az ilyen kutatások néha írás­beli dolgozatok, pályamunkák alapjául is szolgálnak. Örvendetes, ha erről a múzeum dolgozói is tudomást szerezhetnek, ill. segítséget nyújt­hatnak. A Csallóközi Múzeum Könyvtárának egyik feladata lehetne össze­gyűjteni azokat a diplomamunkákat, dolgozatokat, pályázati munkákat, amelyek a terület, tágabb értelemben az egész Csallóköz történelmével, hagyományaival, természetrajzával, szellemi és tárgyi kultúrájával fog­lalkoznak. Az alábbiakban részleteket közlünk két pályázaton díjat nyert dol­gozatból. Az első részlet Szerencsés Magdolna „Nyékvárkony“ című dol­gozatából származik, amely helyezést nyert a magyarországi Rákóczi Szövetség pályázatán. A második részlet Csóka Ede „Rendhagyó krónika“ című munká­jából származik, amellyel a Lakitelek Alapítvány pályázatán vett részt ez év márciusában. Dolgozatában a Felsö-Csallóköz három kisközségé­vel, annak történelmével, hagyományaival foglalkozik. (Vajka, Keszöl­­cés és Doborgazj. Részletünkben a Vajkaszékre vonatkozó adatokat i­­dézzük, amely terület különálló egységet, közigazgatási, vallási közös­séget alkotott a Csallóközön belül is. összeállította: Bevilagua Olga Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony műemlékei „A régiekből emlékezni hagyománytisztelet az újat, a haladót szol­gálni felvilágosult humanizmus. Szeretni, becsülni, védeni az ősi földet, ahol elődeink éltek, dolgoztak, ahol születtünk, élünk, vagy ahonnan elszakadunk, de ahová az élet fáradalmait kipihenni visszatérünk-haza­­fias kötelesség. Minden nép büszke hazájára, szülőföldjére. Megbecsüli, ápolja történelmi kultűrális emlékeit, a régmúlt hagyományait. Ezt tesz­­szük mi is, csallóközi magyarok, amikor a múlt eseményeit kutatva fel­idézzük a történelmet, hogy abban a mának is üzenő tanulságot talál­junk.“ Az 1015-ös oklevelekben találunk első említést a faluról. A község mint ősi kun település a volt Pozsony Vármegyéhez tartozó községek egyike volt. 1165-ben az okiratok Neek néven szólnak 1245-ben a falut IV Béla Moch fia Nekunak adományozta és ekkor a falut Neeku néven említik. Várkony első említése 1260-ból Warkun néven. Nyéki Méhes Mózes — legfőbb állami számvevőszék tanácselnöke — 1937-ben kiadott könyvében „A Nyéki Méhes család és a rokon családokéban megemlíti, hogy a falu legnagyobb családjainak nemzetsége (Méhes, Végh, Kosa, Nagy) a honfoglaló Árpád hadainak Nyék törzséből ered. A Nyék törzs­

Next

/
Thumbnails
Contents