Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Kaprálik Zsuzsanna: A vessző felhasználása a paraszti gazdaságban
álló karót (sorrendben balról jobbra a 4. karó), ezzel belülről megkerüli az 5. és a 6. szálat, majd a 6. és a 7. számú karó között kihozza. Ez lesz az 1. számú karó párja. Most fogja a 2. lehajtott karót (ez a 4. és az 5. karó között áll), vele kívülről megkerüli az 5. és a 6., belülről a 7. karót, majd a 7. és a 8. karó között kihozza. Fogja a következő álló vesszőt (sorrendben balról jobbra az 5. karót), ezzel belülről megkerüli a 6. és a 7. karót, majd kihozza a 7. és a 8. karó között. Ez lesz a 2. lehajtott karó párja. A 3. lehajtott karóval (ez az 5. és a 6. karó között áll) kívülről megkerüli a 6. és a 7., belülről a 8. karót, majd a 8. és a 9. karó között kiveszi. Most párosával állnak a lehajtott karók az eredeti álló karókkal. Ezekkel hasonlóan folytatja a munkát úgy, hogy mindig a felső (a jobb oldali) karóval dolgozik két karót kívülről, egyet belülről fonva át, hozzávéve a következő álló karót, amellyel két karót belülről fon át. A bal oldali vesszővel nem dolgozik. A lehajtott és az álló vessző mindig a következő két karó között találkozik. Mikor a szegéssel körbeér az utolsó szálakat az első három karó alá kell bújtatni, ahová a jelző botocskát helyezte a kosárfonó. Körben minden karó mellett ekkor még egy vízszintesen álló vesszőszál van. Ezeket metszőollóval levágja. A kosarat ezután megtisztítja kíviil-belül az itt-ott kiágaskodó felesleges vesszővégektől, ágacskáktól. Ezek után márcsak a kosár fülének elkészítése van hátra. A kosár füle kötélfonási technikával is készülhet, de általában egy patkó alakúra meghajtott karónak vesszővel való áttekerésével készül. Ennek megnevezése őrkaró, vezérkaró. Az őrkaróval készült kosárfül sokkal erősebb és tartósabb, mint a kötélfonással készült fül. A kosárfonók maguk is az előbbit tartják „valódi kosárfülnek“. „ . . . aszongya, észt nem rendes kosárfonó fonyta, mer nincsen benne őrkaró, vezetökaró, ami meg va hajtva a füle. Észt csak összecsavarják és akkor esszevan fonva mind a kötél, de benne nincs egy őrkaró, egy vezető, egy vezírkaró.“27 A valódi kosárfülhöz tehát egy vezérkarót használ, amelynek egyik kihegyezett felét beszúrja az egyik oldalkaró mellé, majd a veoldalkarót kihagyva jó mélyen leszúrja a következő oldalkaró mellé, zérkarót patkó alakúra meghajlítva annak másik kihegyezett végét 3—4 Ezután fog egy vesszőt, ezt átfűzi a kosár száján a vezérkaró mellett, majd betekeri a vesszővel a vezérkarót. Négyszer-ötször is halad a veszszővel oda-vissza a vezérkaron, míg azt teljesen be nem fedi vesszővel. A vessző végét elbújtatja a vezérkaró tövénél. „ ... és ászt beszúrom két odatt, két vígit kihegyezem és ojan patkóalakra beszúrom minél mílebben, anná erősebb lesz. És osztán ászt a választott finom vesszőve betekerem, becsavarom és akkor ha a kosárfonyó minnyá megnézi, aszongya, észt kosárfonó fonta, aszongya.“28 Ezzel a technikával készül mind a kétfüles kosár, mind a karonkosár füle. Adatközlők: Bacskárdi József szül. 1908 Eperjes, lakhely Eperjes 452 Borbély Béla szül. 1927 Eperjes, lakhely Eperjes Bugár Rudolf szül. 1924 Vásárát, lakhely Vásárát 505 Sági Dániel szül. 1922 Vajka, lakhely Vajka 197 Szőke Mátyás szül. 1909 Nyékvárkony, lakhely Nyékvárkony Tar Sándor szül. 1914 Szap, lakhely Nyárad 123 (1942-tőlj Tóth József szül. 1909 Bős, lakhely Nadasd 31 (1934-től) Vasík József szül. 1914 Doborgaz, lakhely Doborgaz 54 Vida Gyula szül. 1921 Bős, lakhely Bős 1234
