Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (16. évfolyam, 1992)
Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi Katolikus Legényegylet
bek között közli Haas Mihálynak — aki a pesti egylet elnöke lett később — a bécsi legényegyletben tett látogatásáról szóló beszámolóját.8 Az, hogy az óhajt tett követte, hogy az illetékesek megtették a szükséges lépéseket a hőn óhajtott egylet áttelepítése ügyében, bizonyítja Gruscha Antalnak a Religioban megjelent válasza: „Bécs, 1853. júl. 29. Főtisztelendő úr! Becses levele, melyet júl. 25-én szíveskedett hozzám intézni, különös örömömre szolgált, mivel reményt nyújt, hogy rövid idő múlva Pesten is életbe lép a kath. mesterlegények egylete. A régi, „Hesterni sumus et omnia vestra implevizmus“ (Csak tegnapiak vagyunk és máris mindeneteket betöltöttük) nemsokára a mesterlegények egyletéről is el lesz mondható . . Gruscha több magyar egyházi férfiúval is érintkezésbe lépett, hogy meggyorsítsa a legényegylet magyarország imeghonosítását. A lázas készülődés ellenére az egylet magyarországi meghonosítása lassan haladt előre, mivel a pesti egylet megalakulása nem csekély akadályokba ütközött. „Nem utolsó volt ezek között az akkori politikai irány, mely nem szívesen látta a magyar ifjak egyesülését, habár a tisztes ipar zászlója alatt is. Nagy nehézséget szült egyúttal az a példátlan helyzet, mely egyetlen nemzet fővárosában sem ismétlődik, hogy t. i. miként az egész várost, úgy az iparos ifjakat is két táborra osztotta a nyelv különbözősége ... És a nyelvkérdést sietett is az akkori kormány arra felhasználni, hogy az egylet teljesen német nyelvű legyen. A kormány ez óhaját az egyletet előkészítő tanácsban résztvevő képviselő által erőszakolta, de az egyleti oktatásra vállalkozó jeles férfiak határozott fellépése folytán ez a törekvés nem sikerült.“10 A honosítás folyamata fölöttébb felgyorsult, midőn Scitovszky János, bíboros érsek, buzdítására Szántóy Antal11 pest-belvárosi prépostplébános felszólítást intézett 1856. év tavaszán Budapest lakosságához,12 s amikor több tekintélyes iparost hívott meg magához, hogy felvázolja, megmagyarázza a megalakítandó egylet fontosságát, lényegét. Segítségére siettek többen mindazon fiatalok közül is, akik Ausztria egyik-másik városában dolgoztak és megismerték a legényegyletet. Műhelyről műhelyre járva toborozták az iparos ifjakat, leendő társaikat. A gondolat, mely sokakat évek hosszú során foglalkoztatott, gyötört, hogy Magyarországon is lesz Katolikus legényegylet, valóra vált, 1856. szeptember 8-án. E napon az ország legmagasabb egyházi méltósága megnyitotta Magyarország első katolikus legényegyletét, a Pesti Katolikus Legényegyletet, 155 taggal. Szántófy Antal, az egylet létrehívója, már a megnyitás ünnepén kérte a prímást, kegyeskedjék őt az egylet további vezetésétől felmenteni, s maga helyett az elnöki posztra Haas Mihályt ajánlotta a prímás figyelmébe. Az egylet elöljáróinak megválasztására a következő vasárnapon került sor. Az egylet első elnökévé Haas Mihályt, alelnökévé pedig Szabóky Adolfot választották meg. Az egylet megalakításiénak első évfordulóján már 646 új tag volt bejegyezve az egyesület emlékkönyvébe. Az ország első egyletének megnyitása buzdítólag hatott más városok papjaira is.13 A katolikus legényegyleteknek, hogy megőrizhessék sajátos arculatukat, mindenütt ugyanazon elvek alapján kellett működniük. Ezek az elvek a Katalikus Legényegylet Általános Alapszabályzatában nyertek kifejezést. Ezen általános alapszabályok lényegesebb alapgondolatai, szabályai a következők:14
