Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)

Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)

I c

— 37 37 Orsany Matilda

II a

35 — 35 Sloboda Frantisek

II b

— 30 30 Verecka Marta

III 14

17 31 Kissova Elena

IV 18

10 28 Verecky Ladislav

(isszesen: 109 108 217

A szerzo a tanulo nemzetisegi osszetetelerol nem rendelkezik kimutatassal. Az iskola kronikajaban olvashato alabbi bejegyzes onmagaert beszel: „A tanitok reszerol nagy erofeszitest igenyel megtanitani a gyerekeket a szlovak nyelvre. Ez reszben sikeriilt, es a kovetkezd tanevben a magyar nemzetisegu tanuloknak mar konnyebb lesz.“

Vladimir Manicat a „Szlovak Attelepitesi Bizottsag" tagjakent 1946 februarjaban Magyarorszagra kiildik. Az iskola vezetesevel Ladislav Verecky-t biztak meg. Az iskolara tovabbi tanitok erkeztek: Jan Prohacka (1945 november 13-an), Maria Prohackova (1946. februar 1-en), Frantisek Sloboda (1946. majus 9-en).

Az 1946/47-es oktatasi evben az iskola negy evfolyamanak hat osztaly volt. Az elso „a—b“ evfolyam tanuloinak a szama 83, a masodik „a—b“ evfolyam tanuloinak a szama 69, a harmadik evfolyamban 31 es a negyedik evfolyamban 30 tanulo volt. A 213 tanulobol 102 volt a leany es 111 a fiu.

Vladimir Manica meg Magyarorszagon tartozkodik, igy az iskolanak tovabbra is megbizott igazgatoja van, Viera Novakova-t 1946. februar eisejen biztak meg az igazgatoi teendok vegzesevel.

A tanulok szlovak nyelvi ismeretenek a hianya gondot okozott a pedagogusoknak is, ezert atszervezest eszkozoltek: „Azon tanulokat, akik jol vagy reszben Joi beszeltek a szlovak nyelvet, osztalyonkent egy evfolyamba soroltak, akik pedig a szlovak nyelvet nem ismertek, azokat kiilon osztalyba tettek, ahol a tananyagot suritettek, iigyelve arra, hogy az atvett anyagot valoban megertsek. Ezzel az intezkedessel elertiik — olvasom tovabb a jegyzokonyvben —, hogy a magyar nemzetisegu tanulok szivesen tanultak, s az ev vegere mar Joi beszeltek a szlovak nyelvet. A tobbi tanulo ezzel nem volt fekezve kepessegei kibontakozasaban, s a munka oromteli volt."

Biztos vagyok abban, hogy azokban az evekben sem Somorjan a varosban, sem a polgari iskolaban nem volt az elet oromteli, mert varosunkban mar tobben megkaptak az ugynevezett „Feherlapot“. Az iskolapadban kotott baratsagot is derekba torte a „lakossagcserenek“ nevezett kitelepites.

Az 1946/47-es oktatasi evben az iskola helyisegeit kifestettek, az epiilet homlokzatanak felujitasara szorulo reszet kijavitottak, es megalakitottak a Sziiloi Munkakozdsseget is. Az anyak napjat a M. R. Stefanik parkban (ertsd. a Pomleban] iinnepeltek a diakok. Jozef Lukacovicnak, a Megbizottak Hivatala dolgozojanak a Jelenleteben 1946. oktober 28-an leleplezik M. R. Stefanik mellszobrat.

A tantestiiletben tovabbra is nagy volt a migracio. Az 1947/48-as oktatasi evben Ladislav Verecky, Marta Verecka, Jan Svitok es Reichentalova tanitok megvaltak a somorjai polgari i'skolatol. Helyiiket ujak foglaltak el. Tibor Andrasko, Maria Andraskova, Ervin Zahorec es Frantisek Miskovic. Ebben a tanevben a negy osztaly het evfolyamat 243 ta- nulo latogatta.