Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)
tettek. A javitovizsgan csak azok a tanulok vehettek reszt, akik egy vagy ket tantargybol kaptak elegtelen osztalyzatot. Az a tanulo, aki az evvegi nyilvanos osszefoglalasrol igazoltan azert maradt tavol, mert mar megelozoleg is onhibajan kiviil a szorgalmi ido egy reszet elmulasztotta, s igy osztalyozhato nem volt, a javitdvizsgak idejen potvizsgat tehetett. A javitovizsgaert es a potvizsgaert nem kellett killdn dijat fizetni. Egyes tantargyak, mint a testneveles, a kezimunka gyakorlati reszenak tanulasa alol indokolt esetben az iskola igazgatoja adott felmentest, akihez szeptember 15-ig kellett beadni az eziranyu kerelmet. Ugyszinten eddig kerhettek az izraelita hitvallasu tanulok a szombati iras alol valo felmentesuket is. Az 1939/40-es iskolai evben az iskola 339 tanuloja koziil 199 volt a bejaro, 26 bennlako es 199 volt somorjai lakos. A bejaro tanulok Felsoes Alsd-Csallokoz falvaibol ingaztak Somorjara vonattal, autobusszal, kerekparon es nehanyan gyalog. A 199 bejaro koztil 124 jart be a Dunaszerdahely es Uszor vasutallomas kozotti falvakbol. A vonattal utazo tanulok magaviseletet az azzal megbizott tanulok felugyeltek, idokdzdnkent a tanari kar tagjai is vegeztek ellenorzest. Az iskolaba naponta ingazo tanulok reszere az iskola igazgatoja a tanari karral egyetertesben adta meg az engedelyt. Ha a tanulo magaviselete vagy tanulmanyi elomenetele nem volt megfeleld, ugy a bejarasi engedelyt rovidebb vagy hosszabb idore, sot vegleg is megvonhattak. A varosban bennlako videki tanulok kotelesek voltak szallasadojukat az iskola igazgatosaganak bejelenteni, es az igazgato engedelye nelkiil nem foglalhattak el szallashelyiiket. A szallast adni dhajto Somorjai polgarok szinten az iskola igazgatojanal jelentettek be igenyiiket. Az igazgatoi rendelet szigoruan kimondta, hogy a fiuk es lanyok egy helyen nem szallhattak meg. Amennyiben a tanari testiilet megallapitotta, hogy a szallason levo tanulo magaviselete vagy szorgalma a szallasado hibajabol kart szenvedett, akkor az igazgato mas szallasadonal tortend lakasra kenyszerithette a tanulot. A polgari iskolaba beiratott tanulok a nyari sziinetben is az iskola fegyelmi hataskorebe tartoztak, ez azt is jelentette, hogy a sziinnapokon es a nyari sziinetben elkovetett fegyelmi kihagast az iskolai rendszabalyzat szerint btintettek. A tanitasi es nevelesi szempontok egyseges megallapitasa celjabol a tanev folyaman egy alakulo, ket modszertani, ket ellenorzd (osztalyzo], ket tandijmegallapitd, egy rendkivuli es egy zaroertekezletet tartott a tanari kar. A magaviseleti es fegyelmi kerdeseket a tanari kar targyalta meg. Az 1939/40-es iskolai evben sulyosabb fegyelmi kihagas negy esetben fordult eld. Ket tanulo eltevelygett az iskolabol, es az igazgato felhivasara tovabbi ket tanulot a sziilok kivettek az iskolabol. Az iskola torteneteben, az 1939/40-es iskolaevben vezettek be eloszor az osztalyfdndki orat. Az elozd evekben is volt az osztalynak osztalyfondke, de ktildn osztalyfdndki ora nem volt. A tanari kar es a hitoktatok nevjegyzeke az 1939/40-es iskola evben: Reininger Jozsef megbizott igazgato, tortenelemtudomany es enekszakos tandr, 23 eve van Somorjan, az iskolan harom eve tanit, heti oraszama 8 ora.
