Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)
es egy karej kenyeret, amit a Korona vendegloben fogyaszthatnak el. A ndvekvo megelhetesi gondok a tanari kart sem keriiltek el. Erre utal Khin Antal panasza: „ . . . a tuloraert 2,25 koronat fizetnek, ami a jeleniegi gazdasagi helyzetben keves". Gondolom a miniszterium alabbi rendelkezese a tanulokkal feledtette a megelhetesi gondokat. Az oktatasiigyi miniszterium 1933-ban kiadott 6756/1—33 szamu leirata ertelmeben a tanari kar elhatarozta, hogy: — a tanulokat nem szabad irasbeli feladatokkal megterhelni, — csak az a diak kap irasbeli feladatot, aki onkent erdeklodik a feladat kidolgozasa irant, — tinnepekre es sziinetekre a tanulok egyaltalan nem kapnak irasbeli feladatot. Az iskola tanuloi ujabb jotekonysagi rendezvenyt szerveznek. A Romai Katolikus Legenyegylet-tol bermentve kapjak a helyiseget, es a keretmusorhoz sziikseges kellekeket. Az osszbevetel 2 280,70 korona, a kia. das 1 180,95 korona volt. Az iskola igazgatoja 1933. majus 11-en a tanari karral ismerteti a miniszterium 1933. aprilis 29-en kelt 54625/1—32 szamu leiratanak a szoveget, melynek lenyege, hogy: „A kovetkezo tanevben a ket elso osztaly es a negyedik evfolyamot (tanfolyamot) meg megtartjak, de nem veglegesitik". Indok: „ . . . a varos nem teljesiti feladatait es nem gondoskodik az iskola melto elhelyezeserol". A tanari kar hatarozatot hoz, hogy „ ... a szlovak tagozat elso evfolyamaban az 1933/34-es iskolai evtol kezdodoen bevezetik a magyar nyelv tanitasat". Ennek fontossagat nemcsak azzal indokoltak, hogy a tanulok magyar kornyezetben elnek, de azzal is, hogy az iskolanak vannak tiszta szlovak kornyezetbol valo tanuloi, pl. Hradisterol, Brezova pod Bradlom-rol, akiket szilleik a ,.magyar szo“ elsajatitasa erdekeben ktildtek Somorjara. A jotekonysagi rendezvenyen megmaradt penzbol a polgari iskola harom tanuloja negyhetes nyaralason vett reszt Horna Stubnan. Nev szerint: Szijarto Istvan (a IV. evfolyambdl), Csoka Jozsef [a II. evfolyambol) es Ozogany Margit. Ugyanakkor a tanari kar megallapitja: „Tobb gyermek is megerdemelne a nyaralast, mivel a gazdasagi valsag eveiben rosszabodott a tanulok helyzete." Az 1933/34-es oktatasi evben nem keriilt sor az elso evfolyam (sem a tanfolyam) megsziintetesere. Viszont a taniigyi osztaly ismetelten figyelmezteti a varos vezetoit, hogy: „A jovo tanevtol nem nyitnak elso evfolyamot, majd masodik evfolyamot." stb., mivel a varos nem teljesiti kotelesseget. A tantigy donteserol Gasparik Ignac tanfeliigyelo — aki mar tobb mint egy evtizede feliigyelte a Somorjai Polgari Iskolat — tajekoztatta a varos vezetoit is. A varos eloljarosaga igeretet tett, hogy anyagi gondjai ellenere is mendent megtesz az uj iskola megepitese erde. keben. Biztositottak Gasparik Ignac felugyelot, hogy: „ha sztikseges, ugy a varos erre a celra kdlcsont vesz fel.“ A szlovak tagozaton tovabbra is gondot okozott a tanarhiany. Ez a gond megoldodott azzal, hogy az 1933/34-es oktatasi evben a tanari kar tagja lett Vilma Refkova, Uhlarik Alzbeta es Niklova Magda. Ebben a tanevben teszik kotelezove a tanulok biztositasat, amit az allami biztosito vallalt magara. Az iskolan tovabb tart a „tejakcid“. Naponta mar 100 tanulo kap tejet. A tej kiosztasravalo elokeszitese a pedellus feladata volt. A tej-
