Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)
estely tiszta bevetelet, 16 frt 48 kr.-t a „zaszlo alaphoz csatoltak". Ebben az evben a zaszldalapon mar 129 frt. 58 kr volt. A kovetkezo evben mar 174 frt-ra novekedett az osszeg. A zaszlo megaldasa 1897. junius 28-an tdrtent. „A zaszloanya tisztere szerencsenk volt megnyerni ns. Plachy Bertalanne urnot“. „A zaszloszalagon, melyet a leanynovendekek ajandekoztak, ugyanezek altal Petofi Sandor e szavai: „Isten, kiraly, haza legyen szent szavad" vannak arannyal himezve." A felszentelest Kisfaludy Zsigmond romai katolikus esperes vegezte. Az ezredfordulo eveben az iskola igazgatoja panaszolja: „Az ma mar minden ketsegen kiviil all, hogy most csak a kereskedelmi es ipari palyanak van jovoje. Eppen ezert nagyon sajnaljuk, hogy novendekeink tomegesen mennek a hivataloki palyara, hoi mar tultenges van, s megvetik az eppen oly tisztesseges kereskedelmi es ipari palyat, pedig az utobbiak jovedelem tekinteteben tdbbszordsen is felulmuljak a hivatalnokit." A videki tanulok elhelyezese csak az igazgato tudtaval tortenhetett. „Egyes kosztos helyen fiuk es leanyok nem lehettek", mondta ki az iskola belso rendszabalyzata. Az osztalyfdndkok evente egy-ket alkalominal sorra meglatogattak a varosban lako „idegen tanulokat" hogy elhelyezesilkrol, s azok magaviseleterol tudomdst szerezzenek. „... nehany tanulonak athelyezese sziiksegesse is valt“, olvasom a korabeli feljegy zesben. A tandri kar es az iskolaszek nagy jelentoseget tulajdonitott a tanuloifjusag vallasos nevelesenek. Tanaraink vezetesevel a tanulok tanevnyitas napjan — vallasuk szerint — istentiszteleten vettek reszt. Vasares iinnepnapokon a romai katolikus tanulokat ket tanar kiserte az istentiszteletre. A tanulok tanaraik kisereteben reszt vettek meg a szentmisen szentsegimadaskor, halottak napjan, hamvazd szerdan, sz. Balazs napjan. Az iskola zaszloja alatt vonultak a buzaszentelesi es az urnapi kormeneten. Karacsonykor es husvetkor a rom. katolikus tanulok reszere a szentgyonas kotelezo volt. A tanitast imaval kezdtek es fejeztek be. Varosunkban a romai katolikus vallason kiviil meg tovabbi harom vallas, az ag. evangelikus, a reformatus es az izraelita volt kepviselve. Ez visszatukrdzddott a tanulok vallas szerinti tagozodasaban is. A tanari kar mindenkor tiszteletben tartotta a felekezeteket, ezt tobb peldaval is lehet igazolni. Az cig. hitvallasu evangelikus es a reformatus vallasu tanuloktol szinten megkoveteltek, hogy vegyenek reszt az istentiszteleten es az urvacsoran. Szombaton a fiuiskolaban csak 10 oraig volt tanitas, hogy az izraelita hitvallasu tanulok reszt vehessenek az istentiszteleten, ami 10,30 drakor kezdodott. Az izraelita vallasu tanulok meg abban a kedvezmenyben is reszestiltek, hogy szombaton az iskolabol „elmaradhattak". Amennyiben megis reszt vettek a szombati tanitason, ugy a tanitas alatt nem irtak es nem rajzoltak Kohl Medard ptispok, hogy a bermalas szentseget szolgaltassa, 1902. szeptember 13-an erkezett varosunkba. A tanulok az iskola zaszloja alatt vonultak ki fogadasara. A piispdknel tisztelgett az egesz tanari kar es a tanulok kilenctagu kiildottsege. Az iskola tanari kara es 70 tanuldja 1902. szeptember 17-en megtekintette Pozsonyban a masodik orszagos gazdasagi kiallitast. Egy igazgatosag alatt ket tantestulet mukddott. Kiilon tanari kara volt a fiiiiskolanak es kiildn a leanyiskolanak. A ket tantesttiletet, illetve intezetet erinto iigyekben kozos tanacskozast tartottak, de az ellenorzd es osztalyozo konferencifit kiilon tartottak. A taniigyi szervek altal
