Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)
kz. iskola gyer latogatasa a tanari karra nyomasztoan hatott. (lasd a tablazatot) Ennek igazolasara szolgal, hogy az 1877/78-as es az 1878/79-es iskolai evben a fiuiskola negyedik osztalya (evfolyama) tanu- 16 nelkiil maradt. Az 1879/80-as iskolai evben Kovacsics Janos tandr“ ... az arra onkent vallalkozok szamara gyorsiraszati tanfolyamot tartott." A szulok iskolaszemleleteben csak az 1879/1880-as iskolai evtol tapasztalhato valtozas, a fiu- es leanyiskola tanuloinak a szama fokozatosan emelkedik. Az iskola torteneteben tovabbi fontos esemeny, hogy az 1886/1887-es iskola evtol az eddigi felso leanyiskola polgari iskolava alakult at, es 15 tanuloval megnyilt annak harinadik osztalya, az 1887/88-as iskola evben pedig a negyedik osztaly is 10 tanuloval. Az 1888/89-es iskolai evben az iskola mellett megnyilik a noi munkatanfolyam iskolaja, amely 3—3 novendekkel — altalam ismeretlen ok miatt — csak ket even at mukodott. Az 1890/91-es iskolai evben az iskola epiilete noi kezimunka-teremmel bdvill (akkor slojd-nek mondtak es irtak a bizonyitvanyban is.) A kilencvenes evek elejen a polgari iskola iranti erdeklodes Somor- jan, de az egesz Csallokozben is megnovekedett. Erre utal, hogy 1889/90 tol a tanulok szama emelkedik, es az iskola igazgatoja panaszkodik, hogy a III. es IV. osztalyok szamara a tantermek sztikek. Tovabba panaszkodik a tornaterem szuk volta miatt is, ami azonban olyan formaban megoldddik, hogy az iskolakert felet nyari honapokban tornaes jatszoternek hasznaljak. Az 1892/1893-as iskola evben a tanulok szama szaporodott, 32 tanuloval tobb mint az eldzo tanevben. A tanulok szamanak emelkedese azt jelzi, hogy az iskola mindinkabb tert hodit, nemcsak a varosban, de az egesz Csallokozben. A korabeli dokumentum szerint az iskola igazgatoja panaszkodik, hogy az iskola „ . . . hovatovabb keptelen lesz a jelent kezo tanuldk befogadasara. Az iskolaepiilet eredetileg csak 4 fid- es 2 leanyosztalyra volt tervezve, de mivel a felso leanynepiskolat 1886-diki szeptemberben a nm. vallas-es oktatasiigyi miniszterium kegyessegevel polgari leanyiskolavd valtoztatta, s meg ez evben a harmadik, a kovetkezoben pedig a negyedik leanyosztalyt is megnyitottuk, ezen ket osztaly elhelyezesere ket kisebb, mas celra (konyvtar es laboratorium) szant szobat kellett elfoglalnunk, s igy a negyedik fiuosztaly is egy kisebb terembe szorult. Ezen hianyon nemikepp segitett a varosi hatosag, amenynyiben a tanitotestuletnek a t. iskolaszek altal is partolt kerelmere kulon, az iskolaeptilet at elleneben levo noi munkatermet keszitetett." Az iskola igazgatoja tovabba panaszolja, hogy az iskolanak nincsen udvara, ahol a tanuldk felilgyelet alatt jatszhatnanak, esetleg a nyari honapokban tornazhatnanak. Az iskolaszek szorgalmazta a varosi hatosagnal a szabadteri jatekter es a tornakert letesiteset, de ez eredmenytelen maradt. Az igazgatosag ugyanakkor megjegyzi: „Tornatermunk ugyan jol fel van szerelve, de szabadgyakorlatok es tornajatekok megtartasara elegtelen11. Azert surgettek a tornakert letesiteset, mert miniszteri rendelet irta eld, hogy a tanev vegen minden polgari iskolaban tornaversenyt kell rendezni. A tornakert hianyat ugy potoltak, hogy a fiuk a kozeli mezore mentek testgyakorlast vegezni, a leanyok kirandulasok alkalmaval vegeztek a szabadban testgyakorlatot. „Telen at gondoskodtunk arrol, hogy leheto
