Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (13. évfolyam, 1989)
Sándor Eleonóra: Paraszti földművelés a 20. század első felében
„nagyszógának“. Emellett járt még neki két öltöző fehérnemű és két zsák krumpli alá való föld is. 16 „És ügyi megegyeztünk akkor is (— 1922-ben. S. E. megj.J, akkor má a tizedik métert adta, osztán kiszámítottuk, hány köröszt van. abbú a szalmát ügyi a gépné adtak vóna ki. Nos, mikor ahogy megkezdtük a aratást, aszongya, hát má aratnyi köll ám, aszongya, de szalmát nem adok ám. Aszonta, a Vargáék se adnak szalmát, meg a Majerík se adnak szalmát, én se adok. — Há most mit csináljak? Itt a aratás, muszáj aratnyi. Megkezdtük a aratást, ügyi, reggel kimentem, megcsinátam a kötőt, mikor minden kíszen vót, akkor nekifogtunk aratnyi. Tudja, vágtam derkon a szalmát. Aszonta a társam: János, nem jó lesz! — Nem bánom . . . Szalmát nem ad, há én is hagyom a szalmát. (...) Kiírtunk a másik vígire a fődnek, ügyi ember meg szokott köszörűnyi egyúttal. Aszongya a társam: János, itt a gazda. — Am meg emez vígin vót, ahunnan elindútunk. Én fogtam a kaszát a vallómra, mentem. Nem mert odagyönnyi. Odamenek, köszönök a gazdának, nem fogadta el. A- szongya — állt a fehír gatyába — aszongya: János, ez ám nem munka! — Míszáros úr nem ad szalmát! Legyen úgy, mint azelőtt vót! — Ev vót a összes beszíd. Mingyá máskípp fogott a kasza. Mer a szalma is köllött! (...) Otán, hogy ne legyen olyan csúnya ja főd,, vígigmentürrk megin, újra lekaszátuk, hogy legyen egyforma.“ 17 ,.Vót mikor egymagám, de hát akkor még nem vót, csak két hód főd. Lekaszátam, elmentem egy darabon, akkor főszedtem. Kötőt teregettem le, ne kölljön olyan túl sokat mennyi. (. . .) Osztán egy marokkal fővettem egy kivit. Akkor fogtam, nos bekötöttem. Akkor kaszátam megin.“ 18 „Szénarend “ jelentéssel közli a vereszta, veleszta kifejezést Paládi-Kovács Attila Bacsfa, Patonyszél, Kísudvarnok helységekből. A „fóliást“ ő sem említi. Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest 1979. 219. 19 „Én vótam úgy, hogy kinn vót a gabonám, nos gyónnék, húzassák a gépet! Há, mondom’, mi az istent csináljak, hisz kinn van?! Há mondjuk akkor még nem vót olyan sok födém, hetven—nyócvan köröszt vót. Hetes. De hirtelenibe gondútam — a istenfaját neki, má most el nem szalajtom! Minnyá körűfutottam a ismerősököt, rokonságba, minden: Semmi mást, csak egy térőt! (. . .) Úgyhogy díbe megtudtam, hogy masinázhatok, estére má kazalba állt a szalma.“ 20 Lásd pl.: Magyar Néprajzi Atlasz I., 58., 59, térkép 21 Magyar Néprajzi Atlasz I. 65. térkép 22 A cséplőgépeket kezdetben erős ellenérzéssel fogadták. A következő történetet Nyéken jegyeztük le: „Valamikor, a apám aszongya, mikor lettek a cséplőgipek, lóhúzógép vót, olyan kisebb. Arra én nem emlíkszek. (...) Itt a faluvígen vót egy kisebb pásztorház, akkor még nem vót ott semmi, s ott próbálták ki a lóhúzó gépet. Há, mentek arra a emberek a csudájára. Ű is olyan kicsiny gyerek vót, lehetett nígy_ éves. Vót egy ház, Szitás-ház, addig elment. Szembe gyött egy asszony, aszongya, máig se tudom, ki vót. Csak aszongya, hogy juj-juj-juj, gyere vissza, kisfiam! Ott van egy csuda fekete ördög, elvisz! No.“ 23 A vetésterületről lásd a 8. számú jegyzetet. Irodalom BARABÁS Jenő szerk. 1987 Magyar Néprajzi Atlasz I. Budapest BOROVSZKY Samu szerk. é. n. Pozsony vármegye. Budapest FÉNYES Elek 1847 Magyarország leírása. Pest 1897 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája I. Budapest MACHNYIK Andor dr. 1935 Csallóköz. Tanulmány a honismeret, az agrár- és a szociálpolitika köréből. Komárom 1849 Mezei Naptár, Gazdasági Kalendáriom. Pest ROVARA Frigyes é. n. Galánthai és fraknói Esterházy Mihály uradalmai. Pozsony RYCHL1K Ján 1989 Pozemková reforma z let 1919—1935 a zmeny v pozemkové drűbé za druhé svetové války. Československý časopis historický 1989. 187—207. 1873 Statisztikai Évkönyv II. Budapest PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979 A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest
