Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Deraj Mihály: Megjegyzések a Duna-menti síkság madárfaunájának elterjedésével kapcsolatban
Legtöbbet, 30 egyedet 1984. 4. 12-én láttam a Vág-Dunánál. Számuk évente ingadozik. Vonuláskor a tavaszi vízállástól függően pihennek meg. LARIIDAE Ezüstsirály — Larus argentatus Pont., 1768 A Duna és a Vág-Duna mentén ősztől tavaszig fordul elő. Évente csak néhány egyedet lehet látni, ellentétben a szakirodalom által közölt adatokkal. Viharsirály — Larus canus L., 1758 Az őszi és a tavaszi hónapokban főleg a Duna és a Vág-Duna mellett tartózkodik. Innen repül a közeli szántóföldekre. Egy-egy csapatban legtöbb 20—25 egyedet lehet látni. Dankasirály — Larus ridibundus L., 1766 Az utóbbi időben jelentősen elszaporodott, nagy csoportokban fészkel főleg az albári tőzegtelepen (800 pár), a bögellöi halastavon (300 pár) és a nagyabonyi halastavakon (30 pár). A Dunán csak kisebb csoportokban fészkel. A Duna mellett mint átvonuló és áttelelő madár ősztől tavaszig tartózkodik. Egy 20 km-es szakaszon az évszaktól függően 30—300 egyedet számoltam meg. Az albári tőzegtelepen fészkelő dankasirályok jól megszokták az emberek és a járművek közelségét, annak ellenére, hogy az út csupán 10—20 méterre húzódik a fészkelés helyétől. A közeli sertéshizlaldából kifolyó szennyvíz által körülhatárolt dombocskákon kb. 300 pár sirály fészkel a tőzegtelep szomszédságában. Ez a sirályfaj nagyon jól alkalmazkodik a sirályok számára nem éppen legmegfelelőbb környezethez. Kormosszerkő — Chlidonias niger (L., 1758) Vonulás idején a Duna, a Vág-Duna és a Nyitra folyó környékén látható. Fészkelni az albári tőzegtelepen (5 pár), a bögellöi halastavakon (2 pár) és a nagyabonyi halastavakon (20 pár) láttam. Küszvágó csér — Sterna hirunda L., 1758 Leggyakrabban a Duna mellett látható, valószínűleg itt fészkel a számára megfelelő Duna-ágon, szigeteken és mocsarakban. 1982-ben a Bős melletti mocsarakban láttam fészkelni. Ezen kívül 20 pár az albári tőzegtelepen is fészkelt a dankasirályok társaságában. Fészkeik a szennyvíz által körülhatárolt földkupacon találhatók. Egyegy földkupacon több pár is fészkel. Lócsér — Hydropogne caspia (Pali., 1770) A Vág-Duna iszapos partjain mint ritka árvonuló madár fordul elő. COLUMBIDAE Örvösgalamb — Columba palumbus L., 1758 Az egész Csallóköz területén előfordul és ott fészkel, ahol a fészekrakáshoz megfelelő környezetet talál. (Ártéri erdők, füzesek, bokrok, szélvédő fasorok stb.). Nagyon érzékeny a külső hatásokra. Vadgerle — Streptopelia turtus (L., 1758) A megfigyelt területen nagyon gyakori. A fészkeléshez a sűrűn benőtt bokrokat és facsoportokat keresi fel. Balkáni gerle — Streptopelia decaocto (Friv., 1887) Ez a legközönségesebb galambfajtánk, amely falvaink és városaink lakott településeihez kötődik.