Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)

Deraj Mihály: Megjegyzések a Duna-menti síkság madárfaunájának elterjedésével kapcsolatban

zen alkalmazkodik a jelenkori mezőgazdasági munkálatokhoz, melyek károsan hatnak szaporodásukra. A hím már januárban jelét adja pár­zási hajlamának. Ez persze az adott évszak időjárási viszonyaitól függ. (Például szolgál 1983 januárja, amikor +15 "C volt.) Fürj — coturnix coturnix (L., 1758) Legsűrűbben Martos és Karva mellett fordul elő. Egyéb helyeken már ritkábban fordul elő. Martos mellett 100 hektáros területen átlagban 4—5 pár tartózkodik, ugyanakkor a Vág-Duna mellett 100 ha terüle­ten 3 pár a többi területen átlagosan 0,5—1 található, A hímek gyak­ran éjjel és korahajnalban hallatják hangjukat a lakott területek köze­lében is. GRUIDAE Daru — Grus grus (L., 1758) 1988. ápr. 8-án a Vág-Duna felett 5 daru körözött az Apály sziget és Keszegfalu között. A megfigyelt területen már többször nem láttam őket. RALLIDAE Guvat — Rallus agnaticus L., 1758 Rendszeresen a Nyitra folyó, a Vág-Duna és a Duna melletti mocsa­rakban fészkel. A kisebb mocsarakban csupán egy párt, a nagyobbak­ban 2—3 párt is láttam. Pettyes vízicsibe — Porzana porzana (L., 1766) Gyakrabban látható, mint a guvat. A fészkelés céljaira megfelelnek a kisebb mocsarak is, ha be vannak nőve alacsonyabb, de buja vízi és mocsári növényzettel. Kis vízicsibe — Porzana parva (Scop., 1769) A számára megfelelő mocsarakban (pl. Lándorban, Kava, Keszegfalu és Nagykeszi mellett) gyakran láttam fészkelni ezt a madarat. A terep­hez jól alkalmazkodó színe és életmódja miatt ez a madár nehezen fel­fedezhető. Haris — Crex crex (L., 1758) 1984 májusában gyakran hallottam riogó hangját a Keszegfalu mellet­ti mezőkről. Vízityúk — Gallinula chloropus (L., 1758) A víz és mocsár jellegű területeken, ahol megfelelő parti növényzet és tiszta vízfelület található, gyakran láttam fészkelni vízityúkokat. Ná­lunk szokott áttelelni, leggyakrabban a tőkési Duna-ágon. Szárcsa — Fulica atra L., 1758 A nyíltabb vízfelületeken fészkel. Nem igényel annyi vízinövényzetet, mint a többi vízicsibe faj. Rendszeresen a Dunán és a tőkési Duna-ágon telel át. OTIDIDAE Túzok — Otis tarda L., 1758 Nálunk alig 50 túzok található. Ebből kb. 40 egyed fészkel Ekecs, Bla­­hová, Császta és Negyed határában. Aranyos határában csak télen for­dul elő. Megmentése csak szigorú védelmezéssel, valamint a mezőgaz­dászok és a természet közötti kompromisszummal oldható meg.

Next

/
Thumbnails
Contents