Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Deraj Mihály: Megjegyzések a Duna-menti síkság madárfaunájának elterjedésével kapcsolatban
halastavaknál 20 kárókatona volt. Az ősz és a tél folyamán általában a Duna, a Vág-Dunaa és Kis-Duna környékén tartózkodnak. ARDEIDAE Szürkegém — Ardea cinerea (L , 1758) Szürkegém a Duna szigetein fészkel, de csak a magyar oldalon. A szürkegém csoportok szétszórtan találhatók a Duna egész szakaszán. Rendszeresen télen és ősszel fordulnak elő a vízparton vagy a mezőn, ahol apróbb emlősökre vadásznak. A populáció egy részét télen a Duna mellett figyelhetjük meg, ahol már 50 darabot is megszámoltam. Télen a belvizeken és a szántóföldeken is láthatók. Vörösgém — Ardea purpuréi (L, 1766) A fészkelési időszakban megfigyeltem egy-egy példányt a Vág-Duna mellett, a tőkési Duna-ágon, a dunai holtágakon, valamint a Nyitra és Zhtva folyó mellett. Az eléggé tágas, jól benőtt, csendes mocsarakon és a holtágakon valószínűbb a fészkelésük. Fészkelésükről nem győződtem meg, mert nálunk ritkán fészkelnek Minden zavarásra nagyon érzékenyen reagálnak Leggyakrabban a fiókák felnevelése után, júliustól szeptemberig láthatók Ekkor repülnek az élelem után a kanálisokhoz, holtágakhoz és a mocsarakhoz. Nagykócsag — Egretta alba (L., 1758] A nagvkócsag nálunk' június végén, július elején jelenik meg. A fiókák felnevelése után Magyarországról és Ausztriából repülnek hozzánk. Évente a nem befagyott vizeken telelnek, gyakran a szürkegémekkel együtt Megjelenésük bizonyos években eléggé figyelemre méltó. A nyári és az őszi hónapokban a Dunán és a Vág-Dunán láthatók, de- már, a megfigyelt területeken is előfordul akár 50 nagykócsag is. Pl. a tőkési Duna-ág nyárssdi szakaszán 1988. 10 13-án egy 30 egyedből álló csoportot láűam Az élelem bősége vonzotta őket ide. Az élelemért hoszszabb távolságokat is átrepülnek, amit a vizek gyakori változtatása is bizonyít. Gyakran előfordulnak a szántóföldeken is. Kiskócsag — Egretta garzetta (L., 1766) Ritkábban fordul elő, mint a nagykócsag és jobban kötődik a vízikörnyezethez Többnyire csak a Duna és a Vág-Duna mellett tartózkodik, pl. 1981. 9 12-én a Vág-Duna mellett, nem messze Komáromtól 8 kiskócsagot láttam. Júliustól rendszeresen előfordul, de szeptember végére már elvonul tőlünk. Az említett helyen kívül megfigyeltem őket a Martos melletti kanálisoknál, Keszegfalu mellett, az Apály szigeten és a dunai holtágakon. Bakcsó — Nycticorax nycticorax (L., 1758] A megfigyelt területen a gémekkel és kárókatonákkal együtt fészkel, de csak a Duna magyarországi szakaszán A fészkelés után a bakcsók szétszélednek. Megjelenésüket ekkor a mocsarak és a táplálék bőséges forrása határozza meg Ezeket a helyeket a bakcsók a folyók mentén, a halastavaknál találják meg. törpegém — Ixobrychus minutus (L., 1758) A törpegém olvan vízmenti helyeken fészkel, amely kellően be van nőve gyékénnyel és náddal. De a kanálisok parti növényzettel buján benőtt partiéin is fészkel, ahol jó fészekrakási feltételek vannak és elegendő táp’álék található Ez a leggyakoribb gém-fajta. Bölömbika — Botaurus stellaris [L., 1758) A fészkeléshez dúsan benőtt nagyobb mocsarakat keres Nagyon ritka madár,. A Duna« a Nyitra és a Vág-Duna melletti megfelelő mocsarak-