Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)

Deraj Mihály: Megjegyzések a Duna-menti síkság madárfaunájának elterjedésével kapcsolatban

tül terjeszkedett, változtatta medrét, lerakta a homokos-kavicsos és agyagos ülledékét, ami területünk altalaját képezi. Ezek a hordalék rétegek különböző nagyságúak és függőlegesen, illetve vízszintesen változnak. Az éhilített folyamatokhoz hozzájárult a Vág és a Nyitra folyó is. A Duna kanyarodása sok folyóágat hozott létre és ezáltal kialakította a Duna-mente tájjelegét. Ma ezt a szerepet gazdasági tevékenységével az ember tölti be.

Bratislava alatt

elágazódik a leghoszszabb Duna-ág, a Kis-Duna, mely a Dunával és a Vág-Dunával alkotja a 100 km hosszú, 25 km széles, 1600 km2 területű Csallóközt. A

Bratislava és

Komárom közti terület szintkülönbsége 20 méter. A sziget keleti határát a Vág-Duna alkotja, melybe bal oldalról a Nyitra folyó torkollik Komáromnál. A Nyitra baloldali mellékfolyója a Zsitva folyó, mely Martosnál egyesül a Nyitrával. A dunatőkési ág a sziget északi részén folyik párhuzamosan a Kis-Dunával Dióspatony-réttől egészen Nyárasdig, ahol egyesül a Kis-Dunával. Az említett terület legjellegzetesebb típusa a folyó és állóvizek által létrehozott vizes és mocsaras életkörnyezet. Ehhez a környezethez kapcsolódnak a legjellegzetesebb madárközösségek, melyek a legszámosabb madár-csoportot alkotják. Ezek a madárközösségek a legveszélyeztetettebek. A további jellegzetes életkörnyezet az erdei. A Nyitra, a Vág-Duna, a tökési Duna-ág mellett, valamint Csallóköz középső és alsó részén főleg ártéri nyár és fűzfa-erdők és nyárfa — monokultúrák, akácerdők, széltörők, fasorok, facsoportok húzódnak. Ez az életkörnyezet az erdők irtása következtében egyre jobban zsugorodik, ami az erdei madarak életközösségének faji összetételében tükröződik vissza. A mezei életkörnyezet a legszegényebb a madarak faji összetétele szempontjából. Mégis a terület több mint 90 %-át alkotja. A rétek csak a folyók árterében maradtak meg, néhol az ártereken kívül is, ahol legelőként szolgálnak, vagy a területet rendszeresen kaszálják. A fűz- és nyárfa által ritkán benőtt, ún. pannon-ligetek nagyon értékesek.

A bokrok az erdők aljnövényzetében vagy mint elszigetelt galagonya-, bodza-, rózsa- és más bokorfajtákként maradtak fenn. Az intravilánt a falvak, városok, EFSz-ek, ÁG-ok alkotják, ahol azonban csak az emberi környezethez alkalmazkodó fajok fordulnak elő.

Az éves átlaghőmérséklet az említett területen kevéssé 10 °C fölött ingadozik. A legmagasabb átlaghőmérséklet, 21 "C júliusban, a leghidegebb,—1 °C —2 nC között januárban van. Az évi csapadék 550 mm— 600 mm között mozog. Az uralkodó szél iránya nyugati, északnyugati. Legszelesebbek a tavaszi hónapok.

A környezet faunájának a megfigyeléssét 1978 és 1988 között végeztem a Duna, a Vág-Duna, a Nyitra, a Kis-Duna, a Zsitva, a Duna tőkési-ága mentén, valamint a mesterséges tavaknál pl. a bögellői, a nagyabonyi halastó, a tőzegfejtésnél lévő tavaknál, mocsaraknál, réteken, legelőkön stb.

Az énekesmadarak csoportját ebben a madárleírásban szándékosan nem említem meg. Ezekről a madarakról majd a következő híradóban írok. Ebben a rövid leírásban szeretném röviden ismeretni az egyes madárfajokat [az énekesmadarakon kívül), melyek Csallóköz közepén, és déli területén, a Vág-Duna, a Nyitra folyó Martostól Komáromig terjedő szakaszán, a Zsitva folyó Martos menti szakaszán, és a a tőkési Duna-ág környékén fordulnak elő. Előfordulásuk állandóan változik, ami a környezethez való alkalmazkodásuk ingadozásáról ta-