Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi járás mezőgazdasága szocialista fejlődésének áttekintése 1948-1952 között
és meliorációs intézkedések összességét, ami megteremtette a gépesített nagytermelés előfeltételeit. Az EFSz-ek alapítását és további fejlődését jelentősen befolyásolták a CsKP KB 1950 februári ülésének eredményei. Az ülés fontos határkő volt a csehszlovák mezőgazdaság szocialista átépítésének megvalósításában. Amellett, hogy választ adott a közös gazdálkodásra való átmenettel összefüggő problémákra, kitűzte a szövetkezetek további fejlődésének távlatait is. A mezőgazdaság szocialista átépítésének követelményeivel összhangban kidolgozta az EFSz-ek koncepcióját is. E koncepció fő feladata az EFSz-ek sokoldalú megszilárdítása és a közös födművelés bevezetése volt, ami a szövetkezeti nagytermelésre való átmenetet biztosította Ez a már létező EFSz-ek tagalapjának kiszélesítését és a szövetkezeteknek nyújtandó sokoldalú segítséget jelentette A CsKP KB 1950 februári ülésén döntés született az EFSz-ek egyes típusainak jellegéről is. 1950-ben az EFSz-ek túlnyomó többségében közösen művelték a földterületet és közös vetésforgót dolgoztak ki. Megkezdődött a földek egyesítése és megtették az első lépéseket a szövetkezeti állattenyésztés megszervezése felé Többségbe kerültek a III. típusú EFSz-ek. Az úttörő szövetkezetek ilyenirányú kezdeményezését járásunkban a járási szervek örömmel üdvözölték és. a kollektivizálás jobb eredményeinek elérése érdekében a többi EFSz-eket is közös gazdálkodásra ösztönözték. A CsKP KB-nak az 1950 augusztus 28-i ülésén elfogadott határozatait az EFSz-ek többsége már ez év őszén kezdte megvalósítani. A határozatok a következők voltak: elősegíteni a III. típusú gazdálkodásra való átmenetet, megvalósítani a földek gazdasági-műszaki rendezését, bevezetni a teljesítménynormák szerinti jutalmazást, bevezetni a szövetkezeti állattenyésztést, létrehozni az állandó munkacsoportokat, kidolgozni az évi termelési és pénzügyi terveket és bevezetni az önelszámolást. Az említett feladatok teljesítésében nagy segítséget nyújtottak a szövetkezeteknek a védnökségi üzemek és nemzeti bizottságok dolgozói közül kijelölt aktivisták és instruktorok. Erre a segítségre nagy szükség volt, mert a szövetkezeti tagok közül nagyon kevesen értettek a nagyüzemi termelés szervezéséhez és olyanok sem voltak, akik képesek lettek volna vezetni a nyilvántartást és a vállalati gazdálkodást. A CsKP KB 1950. augusztus 28-i feladatai közül a legnagyobbnak a szövetkezeti állattenyésztés megszervezése mutatkozott. Az előírt állomány és a kötelező beszolgáltatások teljesítése érdekében sok szövetkezet állatokat akart vásárolni, csakhogy ehhez hiányoztak az istállózási férőhelyek. A szövetkezetek sokáig nem tudták közös istállókban elhelyezni még azokat a jószágokat sem, melyeket a taeok a belépéskor magukkal hoztak. Ez a hiányosság részben az EFSz tagalap struktúrájából adódott: nagyobb istállókkal, disznóólakkal csak a falusi gazdagok. esetleg a középparasztok rendelkeztek, akik azonban a kollektivizálás kezdeti szakaszában csak ellvétve léptek be a szövetkezetbe. A szövetkezet tagsága igyekezett átalakítani a meglévő, öreg gazdasági épületeket, de nem rendelkeztek a szükséges építkezési anyaggal, sem az ehhez szükséges szakemberekkel Az új istállózási létesítmények felépítésére kidolgozott tervek meg az olyan szakemberek hiánya miatt
