Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (11. évfolyam, 1987)
Kopócs Olga: Adatok a régi somorjai Csallóközi Múzeum történetéhez
zeum körül szerzett rendkívüli érdemeikért“11 — fogalmazzák meg az alapszabályzat 6. § a 4. pontjában. A Somorja és Vidéke 1929.november 30-i számában köszönetükeí fejezik ki a választmány tagjai az egyesület dísztagjának, Jankó Zoltánnak az ezerkoronás tagsági díjért. Nehezen kezdődőit az egyesületi munka a szűkös anyagi helyzet miatt, ezért adták tudtára a helyi lapok olvasóinak is az első nagyobb anyagi támogatást. Nagy szervező munkát végzett az egyesületben Jankó Zoltán, mint az Uránia Tudományos Egyesület igazgatója. Szerkesztésében már 1928-ban megjelent a Csallóközi Múzeum című könyv11, amelyben jeles szakemberek hívják fel a figyelmet a somorjai múzeumra. A kor múzeumi viszonyait ismerteti és a Csallóközi Múzeum megalakulását méltatja dr. Weyde Gizella, a szerzők közül még megemlíthetjük dr. Szekfű Gyula, Khin Antal, Kessler Balogh Edgár, Jankó Zoltán nevét. A múzeumegyesület megalakulásától kezdve arra törekedett, hogy á múzeum megfelelő helyiségekbe kerüljön. Somorja (Samorín) község intéző bizottsága 1928-ban a munka megkezdéséhez a községháza egyik tanácstermében biztosított helyet.12 Végre megvolt az óhajtott helyiség és megkezdődhetett a múzeumi munka.13 A már összegyűjtött tárgyak [halászszerszámok és néhány aranyász eszköz, az 1927-es komáromi kiállítás anyaga), hamarosan megtöltötték a helyiséget. A látogatók számára berendezett terem vasárnaponként volt nyitva délelőtt 11 és 12 óra között.14 A helyiség megtelt, ám a gyűjtést Khin Antal ezután sem hagyta abba. A diákok, a tanítók, a lelkészek, s a helyi értelmiség tagjainak segítségével sok-sok érték gyűlt össze. A gyűjtők munkáját segítette az a röplap is, amelyet „Mit gyűjtsünk a Csallóközi Múzeum számára?“ címmel adott ki a múzeumegyesület.15 Ebben a néprajzi anyag gyűjtését az alábbi két nagy területre osztották fel: — A népköltészet területéről az epikai, a lírai és a drámai műfajú dalokat, verseket, prózai szöveget, stb. A felhívás szövegét a népi kultúra minden területére kiterjedő figyelemmel dolgozták ki. — A másik nagy gyűjtési terület a népszokások, a népi hiedelem világa. Az ember életét végig kísérő szokásokat, a mesterségekhez és egyéb emberi tevékenységekhez fűződő babonákat szintén gyűjtötték. A gyűjtésbe bekapcsolták a lakosságot is. A sajtó hasábjain keresztül felhívták a figyelmét a gyűjtésre alkalmas értékekre. így olvashatjuk hirdetéseiket a 30-as évek elején megjelent helyi lapokban is.16 A gyűjtés szervezői közül csupán néhány nevet említsünk meg. Khin Antalét, aki a múzeum igazgatója volt. Csiba Lajosét [barátai csupán Pancinak ismerték) az egyesület titkára, dr. Zelliger Ernőét, a község bírája s egyben az egyesület választmányi tagja is volt] a múzeumnak kezdettől fogva nagy híve és támogatója — írja Jankó Zoltán a már idézett munkájában.17 A szűkös terület nem felelt meg a múzeumi munkai kibontakozásának. A községháza átépítése miatt a múzeum kiszorult az épületből. A járási hivatal ingyenes bérleményt nem tudott biztosítani a múzeum számára. Egy korabeli sajtócikk arról tudósít bennünket18, hogy ha a község vezetősége nem tanúsít figyelmet a múzeum elhelyezése iránt és nem találnak megfelelő helyiségeket, a múzeum Pozsonyba (Bratislava) kerül. Erre azonban nem került sor, mert 1933. májusában mán a néprajzi és az archeológiái gyűjteményt özv. Rock Ernőné házában helyezték el. Külön e célra három helyiségből álló épületrészt bocsájtott a Múzeumegyesület rendelkezésére19. A választmány özv. Rock Er-
