Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (8. évfolyam, 1984)

Marczell Béla: Népi hagyomány, ünnepi szokások a Csallóközben

Háromkirályok napját, Országunk egy istápját, Dicsérjük énekkel Vigadozó versekkel, Szép jel és szép csillag Szép napunk támadt.12

Volt csörgősbotjuk is, erre vaskarikákat erősítettek, ezzei verték a padlót tánc közben. Ez a művelet is a gonosz és a betegség elűzését szolgálta.

A Duna menti falvakban, ahol malmok is működtek a vízkereszt volt a molnárok napja. Ilyenkor mindnyájan elmentek a templomba, gyóntak, áldoztak, este pedig nagy bált rendeztek. Délután volt az ünnepélyes fölvonulás, amikor is szépen festett, szalagokkal díszített korongot vittek a lányok a menetben. Ilyen korongot kellett készítenie szabaduláskor a molnárinasnak is. A korongot a kocsmába vitték, itt a gerendára akasztották. Vidám muzsika mellett mulattak reggelig. Eltáncolták a „mónárok veszedelme” nevű verbunkost is. Ez tulajdonképpen táncos játék volt. Eljátszották, hogyan mentenék a malmot árvíz idején, közben a lábukkal táncos mozdulatokat imitáltak. Rögtönzött szövege is volt: „Húzd meg a kötelet, nehogy a malmot elvigye a víz! Kifelé — part felé, vigyázz neki ne ütődjön a partnak, mert elsüllyed! Vigyázz, partnak ne ereszd! Na, végre jó helyen vagyunk!”!3

Vízkeresztkor szokták megáldani a házakat, s ezen a napon szentelték a vizet is. Az ünnep innen kapta a nevét is. A pap s a| vele járó kántor a szertartás után fölírták a szemöldökfára az évet és a háromkirály nevét: 19 + G-|-M-{-B + 84.

A Csilizközben tartotta magát az a természeti megfigyelésen alapuló mondás is: 1-Ia megcsordul az eresz, jó termést ígér. Ezt versben is megfogalmazták:

Vízkereszt, ha úgy fordul, hogy az eresz megcsordul, örülhetsz már előre.

Áldást hoz a mezőre.14

Azt is tartották: Ha vízkeresztkor enyhe az idő és olvad, hamar fog tavaszodni.

Időjárással kapcsolatos január 22-e, Vince napja. Ügy mondták, ha napos a Vince, tele lesz a pince, vagyis jól terem a szőlő. Ez a hiedelem más népeknél is megtalálható Európa-szerte. Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.) ünnepével kapcsolatban pedig az a hiedelem járta, hogy ilyenkor ébred és fordul a medve. Ha kinéz az odújából, s kemény zimankós téli időt lát, kijön a barlangból, mert l^özel a tavasz. Napsütéses :dőben, amikor a pap meglátja árnyékát az oltárnál, a medve a másik oldalára fordul, mert még negyven napig tart a tél. Ezen a napon a templomban gyertyát szenteltettek, innét kapta a nevét is. Az ekkor szentelt gyertyával világítottak menydörgés idején, ezt adták a haldokló kezébe, hogy megszabaduljon a gonosz lélek hatalmától. A csallóközi hiedelem szerint a gyergyaszentelőkor egymás után hétszer szentelt gyertya lesz az egyedüli fény, amely majd világít az utolsó ítélet napján.

Dramatikus jellegű, köszöntő, adománygyűjtő, eredetileg sok szereplős játék volt aj Balázs- és a Gergely-járás. Balázs napján (febr. 3.) adták, s még ma is adják az ú. n. Ba'ázsáldást a templomban torokbajok ellen. Ezen a napon régebben tanítás sem volt az iskolákban. A mester (tanító) a nagyobb gyermekeket a faluba küldte köszöntésre. A gyerekek hosszú nyársat is vittek magukkal, s minden házba betértek, ahonnan gyermek járt iskolába. A köszöntőt énekelve mondták:

Emlékezzél kicsi gazda ma van Balázs napja. Dobd el bundád az ágy alá, mondjad heje-huja. Már minékünk vagyon kedvünk, s mesterünknek parancsától éppen ma nem félünk!15

Az ének után a házigazda megajándékozta őket füstölt hússal, szalonnával, liszttel, kolbásszal. Akadt olyan ház is, ahol egész sonka került a nyársra. Sokszor mázsányi élelmet szedlek össze. Abban az időben ez volt a tanító járandósága a tanításért.

Szent Gergely napján, március 12-én ugyancsak csapatostul jártak az iskolások, hogy tanulókat toborozzanak. A toborzck csúcsos papírsüveget és fakardot viseltek. Szent Gergely vitézeinek is nevezték őket. A házba érve így énekeltek:

Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján,

Régi szokás szerint menjünk Isten szerint iskolába.

Lám a madarak is, hogy szaporodjanak, majd eljönnek, A szép kikeletkor sok szép énekszóval zengedeznek .. .16 Énekük befejeztével a háziasszony tojást rakott a gyerekek kosarába, s ez is a mester űré lett. A mester úr viszont húsvétkor ostyát és tekercset (ez is ostyaféle) sütött, s ebből minden családnak — ahoj tojást kapott — kostolót küldött. A két szent: Balázs és Gergely elsősorban az ifjúság védőszentjei voltak, ezért tartották a köszöntést az ő nevük napján. E szokás nemcsak nálunk, hanem Európa más népeinél