Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (8. évfolyam, 1984)
Mag Gyula: A Csallóközi Múzeum húsz éve
kulturális-népművelési intézményeivel,, az iskolákkal, társadalmi :tömegszervezetekkel, termelő üzemekkel és nemzeti bizottságokkal való együttműködés elmélyítésének fontosságát. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a múzeum által kezdeményezett együttműködési törekvések szinte minden esetben megértésre találtak. A Csallóközi Múzeum az eltelt két évtized alatt közismertté vált a járás dolgozói körében és fokozatosan erősíti a járási múzeumot megillető helyét a járás közvéleményében. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy iskolák pedagógusai, tanulói, intézmények dolgozói, üzemek munkásai már számos megőrzésre érdemes tárgyra és leletre hívták fel figyelmünket. így jutott tudomásunkra a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus Linnaeus, 1758) tömeges előfordulása járásunk területén. [E ritka leletről külön írásban is megemlékezünk Híradónk jelenlegi számában)A múzeumhoz való jó viszonyulás szép példájával találkoztunk a Gab číkovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építői körében is, akik 1982 őszén érdekes tölgyfaleletre hívták fel figyelmünket. Az építkezési munkálatok során 10 m mélységből 14 db tölgyfa törzs került a felszínre, melyek közül a leghosszabb meghaladja a 20 métert is. A leleteket a bratislavai egyetem természettudományi karának magfizikai tanszéke radiokarbon analízissel vizsgálta meg. A vizsgálat eredménye azt igazolta, hogy értékes természettudományi leletekről van szó, amelyek kora kb. 8000 év- A tölgyfa törzsek korának végleges megállapítása jelenleg még folyamatban van, az eredményről majd később tájékoztatjuk a Múzeum Híradó olvasóit. 1984 elején szintén érdekes lelet felbukkanását jelezték múzeumunknak az alistáli tőzegtelep dolgozói. Kb. 2 méter mélységben őstulok (Bős primigenius) csontokra bukkantak, melyek közül a legértékesebb az aránylag éppségben felszínre kerülő koponyacsont. Az őstulok leletet a szakemberek kb. háromezer évesnek tartják. Ezenkívül Somorja közelében a dunai kavicsból kb. 5 méter hosszú egyetlen fatörzsből kifaragott csónaklelet került a múzeum tulajdonába, szintén az ott dolgozó munkások jelzése alapján. E fontos leletek sorsáról a jövőben rendszeresen fogjuk tájékoztatni Múzeumi Híradónk olvasóit. A Csallóközi Múzeum módszertani irányításával fejti ki tevékenységét a nagymegyeri tájház, amely 1980. december elsején nyílt meg- A nádfedeles épület eredeti berendezésével hűen tükrözi a csallóközi szegény parasztember életét. 1982 június elsejével a Csallóközi Múzeum hatáskörébe került a somorjai Városi Honismereti Ház is, amely 1976. október 1-én nyitotta meg kapuit az érdeklődők számára. A honismereti ház kiállítási területe 500 m2. Az állandó jellegű kiállítások megtekintése során megismerkedhet a látogató Somorja középkori okleveles emlékeivel, munkásmozgalmi hagyományaival és a város fejlődését szemléltető dokumentumokkal- A további helyiségekben a földművelés-, a paraszti háztartás, a kendermegmunkálás és feldolgozás eszközeivel, valamint a halászattal kapcsolatos tárgyi emlékekkel ismerkedhet meg a látogató. A somorjai gyűjtemény adományozással — ellenszolgáltatás nélkül — került a honismereti házba. A somorjai Városi Honismereti Házban — mint a Csallóközi Múzeum kihelyezett intézményében — a vezetői tisztséget 1982. augusztus 1-től Presinszky Gizella tölti be. Irányítása alatt még 1982-ben két állandó
