Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (8. évfolyam, 1984)

Mag Gyula: A Csallóközi Múzeum húsz éve

szobái létrehozói, vezetői és fenntartói számára. (A történelmi emlékszobák és emléksarkak létesítése — 1972; A forradalmi emlékszobák rendeltetése — 1979; Módszertani segédanyag a forradalmi hagyományok emlékszobáinak létesítésére — 1982.)

Járásunkban a községi krónikák vezetésének módszertani irányítását — a járási nemzeti bizottság kultúrális szakosztálya megbízásából — szintén a múzeum végzi. A múzeum dolgozói 1977-ben komplex módon felmérték, ellenőrizték a krónikaírás helyzetét az egész járásban- Minden krónikát behoztunk a múzeumba, ahol mind tartalmi, mind formai szempontból elvégeztük az ellenőrzést. A krónikák ellenőrzéséről írásbeli értékelés is készült. A kidolgozott értékeléseket — az előforduló hiányosságok kiküszöbölésére tett javaslatokkal együtt eljuttattuk a helyi nemzeti bizottságokra. Az ellenőrzés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a hiányosságok és az előforduló szabálytalanságok kiküszöbölése céljából szükséges egy átfogó módszertani útmutatót összeállítani és kiadni a krónikaírók részére. A segédanyag kiadására 1978- ban került sor „Módszertani útmutató a krónikaíráshoz” címmel- E kétnyelvű módszertani kiadvány közérthetően foglalja össze a krónikaírás küldetését és legfontosabb alapelveit. Hangsúlyozza, hogy a krónikának hűen és tárgyilagosan kell leírnia a város vagy község fejlődését. A krónikába csak a nemzeti bizottság tanácsa által jóváhagyott szöveget lehet bemásolni. Az útmutató megjelenése után mind a nemzeti bizottságok, mind a krónikaírók nagyobb figyelmet fordítanak e fontos feladat teljesítésére. Ennek eredményeképpen évről-évre csökken azoknak a községeknek a száma, ahol még nem kezdték el a krónikaírást.

A Csallóközi Múzeum a tárgyi és szellemi értékek gyűjtése mellett komoly gondot fordít a munkásmozgalmi és néprajzi kutatómunkára is.

A munkásmozgalmi kutatómunka, — amely 1977 őszén a történész felvételével indult meg igazán — elsődleges feladatának a járásban élő alapító párttagok és a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségei életútjának feldolgozását, rögzítését tekintette. E célból beszélgetéseket folytattunk járásunk minden munkásmozgalmi veteránjával. E beszélgetésekből — és a múzeum birtokában lévő több száz munkásmozgalmi dokumentumból — oly emberek életútja rajzolódik ki mint a dunaszerdahelyi Mondok Gábor, a nagymegyeri Árvái József és a somorjai Patócs Gábor volt, akik mindig bátran harcoltak a szocialista eszmék terjesztéséért, akik a kapitalista és a fasiszta uralom éveiben sem hátráltak meg és a felszabadulás utáni években lekesen vállalták a szocialista építés elindításának nemes feladatát.

A munkásmozgalmi kutatómunkának szerves részét alkotja a mezőgazdaság szocializációjának komplex feldolgozása is- E terület felmérése és közkinccsé tétele azért is kötelességünk, mert felsőbb szerveink — a múzeumok tevékenységének spécializációjából eredően — a Csallóközi Múzeumnak a mezőgazdaság szocialista fejlődése feldolgozását szánták. E terület kutatása a meglévő dokumentumok mint pl. az egységes földmüvesszövetkezetek és állami gazdaságok krónikáinak tanulmányozásán kívül az alapító tagokkal és a szövetkezetesítési mozgalom közvetlen résztvevőivel-szervezőivel való beszélgetéseket és sok-sok levéltári kutatómunkát is igényel. A kutatómunka eddigi eredményeiről e kiadványunkban részletesebben is tájékoztatjuk az érdeklődőket, Múzeumi Híradónk olvasóit.

Az utóbbi években komoly feladatot jelent múzeumunk számára a szó-