Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (7. évfolyam, 1983)
1983/4 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 6. Szap
A CSILIZKÖZ ÉS LAKÓI 6. SZAP Közvetlenül a Duna partján fekvő kisközség. A hagyomány úgy tudja, hogy eredetileg a Madarász-szigeten alakult ki. Ez a Duna-sziget védelmezte a lakosságot vész' idején minden portyázó ellenségtől. Később azonban szűk lett a sziget, terjeszkedni kellett a partén túlra is, de még 1927-ben is voltak házak az árterületen. Szap az 1200-as évek elején a pozsonyi vár földje. A század közepe táján Zapi János mindkét Szapnak, Alsó- és Folsöszapnak is birtokosa. A 14» században már a Doczy család az ura. Az 1544-08 összeírás viszont csupa egytelkes nen»st sorol föl a faluban. A 19. század elején a Héderváryaknak is van itt birtokuk. 1909-ben a gróf eladta az ecsédi dűlőt a faluban lakó kisebb gazdáknak huszonötéves törlesztésre. Közben a lakosok a túlsó parti Héderváry birtokon is dolgoztak. A gróf állandóan foglalkoztatta őket a Patkányosi majorban, a Gyűrűs majorban és a Tolos pusztán is. A falu régi neve 2 a p volt Zapi János neve után, aki az 1255-08 években volt itt birtokos /Hölgye József 85 éves adatkozlö/. Egy másik helyi hagyomány szerint a régi Szap a Duna túlsó oldalán volt. Mocsaras, iszapos, ingoványos terület volt az, de a felső részén volt egy nagy rét. Ezen a réten halászember kunyhót épített, s innét járt a Dunára halászni. A halászt Szapnak nevezték, a dombos rét pedig az ógerébi domb volt. A falu ettől a Szap nevű halásztól kapta volna a nevéto Bizonyság, hogy az első legősibb foglalkozás Szapon a halászat volt. A 17. században már virágzó vizahalászat fejlődött ki a szapi vizeken. A hagyomány szerint 1680-ban a Lipót királyhoz érkező szapi küldöttség egy darab tízkilós vizát vitt a ki
