Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)
1981/3 - Pomichal Richard: Árvédelem a Felső-Csallóközben a 15-19. században
▼itassanak, és némely helyeken újak állítassanak, §.l. Rendeltetik: hogy Pozsony és Komárom vármegyének a mondott Csallóköz szigetén lakó telkesei az előbb megszabott 12 napból / ui. az 1569: 19. törvénycikke kimondotta, hogy & megyék minden porta után kötelesek 12 napot a végvárak védelmére le szolgálni - /hat munkanapot az említett töltések kijavítására szolgáltassanak.” A vármegye 1584. évi jegyzőkönyvének 37. lapjának határozata felszólítja a szolgabírákat, hogy a töltésmunkákban közreműködni vonakodo nemeseket 4 forint bírsággal sújtsa. Az 1589-ben kelt egyik határozat a munkábaállást megtagadókra már 12 forint bírságot re. A vármegye egy 1616-os okirata újból leszögezi, hogy "nemes és nem nemes egyformán köteles minden portája után teljesíteni a törvényben kiszabott közmunkát 12 frt. bírság terhe alatt". /Földes, 1896/. A vármegye 1616-ban Szögyéni János személyében kinevezi az első "Director aggerum"-ot, a "Töltések igazgatója"-t. A hivatalos helyek 170C-ban kötelezik a Dunától távolabb lévő csallóközi községeket is, hogy részt vegyenek a megrongált védmüvek kijavításában. Némelyik község úgylátszik nem tulajdonított kellő fontosságot ennek betartására, mert az 1712. évi jegyzőkönyv 404. lapján arról tudósít, hogy a munkában részt venni vonakodó községek lakosságát katonai egységekkel kellett a munkálatokra kényszeríteni. 1732-ben kimondták, hogy a munkanapok pénzben megválthatok. 1736-ban minden községnek kijelölik azt a gátszakaszt, melyet árvíz esetén megvédeni tartozik. A következő évben kimondják, hogy folyó által közvetlenül veszélyeztetett községek lakói kétszer annyi napot kötelesek ledolgozni mint a Dunától távolabb fekvőkéi. Az elrendelt munkanapok megváltását 25 dénárban állapítják meg. Úgy látszik 1737 és 1758 kozott a munkát mulasztok száma növekedett, mert az említett összeget 50 dénárra növelték. 1727 után a gátak "igazgató" tisztsége és a "gátfelügyelök” mér nem működnek. Az árvédelmet a vármegye tisztviselői, mérnökei irányították. A 18. és a 19o század folyamán a vármegye illetékesei számos fontos intézkedést, helyi jellegű döntést hoznak. Meg kell még említenünk, hogy utoljára Eberhard - Bruck szakasz védelmében kellett a lakosságnak 1380-ban természetbeni munkával adóznia. Utána bevezetik a fizetett árvédelmi munkák alkalmazását. A Felső-Csallóköz árvédelmében, annak intézményesítésében új fejezet kezdődik 1876-ban, mikor megalakul az árvízvédelmi társulat. RNDr. Pomichal Richard
