Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)
1981/2 - Magula, Anton: A Csallóköz vízrajzának változásai
A CSALLÓKÖZ VÍZRAJZÁNAK VÁLTOZÁSAI A folyóvizek hálózata a Csallóköz természeti képének legváltozékonyabb alkotóeleme. A Csallóköz vízrajzának mai képe szorosan összefügg e terület tektonikai és geológiai viszonyaival. Jelenleg az Alsó- Csallokózt alkot® egyes tektonikai táblák emelkedőben, mások mérsékelten süllyedőben vannak. A süllyedő és emelkedő táblák határán a Duna vize fólduzzad, ez a folyó kinetikai energiájának csökkenéséhez vezet, így a folyó a hordalék nagy részét ezeken a helyeken üllepíti le. A megsüllyedt területeken a Duna óriási hordalékkúpot halmozott fel. Itt a Duna főágából két mellékág szakadt ki: a Kis-Duna, mely körülöleli Csallóközt, és a Mosoni-Duna, mely a főággal találkozva behatárolja Szigetközt. Egyes vélemények szerint valamikor a Duna helyi vízrendszerének legészakibb ága a Feketevíz volt, mely a Kis-Dunával közösen az ún. Vízközt határolta. Csallóköz középső és alsó részének a folyó elméleti hidrodinamikai egyensúlyához képest sokkal kisebb a lejtése, ezért itt a Duna újból ágakra szakad. Ezen a területen válik ki a főágból a Csiliz, a Mosoni-Duna, a Kis-Dunából pedig a Tökési-Duna. A középkortól napjainkig készült térképeken érdekes figyelemmel kísérni a Duna hidrográfiai viszonyainak alakulását. Magyarország legrégibb térképén /1528/ a Duna mellékágaival, így"a Feketevízzel együtt van ábrázolva. Csallóköz elhelyezkedése e térképen a pozsonyi főághoz viszonyítva szimmetrikus. Az 1552-ből származó Lazius-féle térkép szerint a mai Nagy-Duna-meder csak jelentéktelen mellékágként van ábrázolva. Az 1594-ben Meyerpeck által készített Csallóközt ábrázoló térképen kb. a mai Kis-Duna-meder tájékán látható egy főágként berajzolt folyamszakasz, melyet a térkép szerint a jelenlegi Nagy-Duna szakaszával a Csiliz kötötte össze. A térkép keletkezése idején Csallóköz területét Megyer és Ekecs környékén nagy mocsarak és holtágak tarkították. A XVII. században rajzolt térképek nagy részén a Kis-Duna még mindig szélesebben ábrázolt a mai Nagy-Dunánál. Elsőként a XVII.sz.-bán Marsigli jelöli meg főágként a Pozsony-Komárom közötti folyamszakasz mai medrét.
