Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)
1981/2 - Földes Gyula: A munkásmozgalom kezdetei és a CSKP megalakulása Nagyabonyban
1927-ben 200,- KŐ3 tagsági hozzájárulással fogyasztási szövetkezet alakult, amelyet kommunista boltnak neveztek. Itt főként a földmunkások és a kisparasztok vásároltak. A bolt 1938-ig létezett, akkor a hatóságok megszüntették. A kommunisták élénk tevékenységet fejtettek ki a választások alkalmából is. Az 1927-es községtanácsi választásokon a választmánynak 11 kommunista tagja volt. Kommunista volt a falu bírája is, Széllé István. A választások előkészítésében igen nagy segítséget nyújtottak a baloldali gondolkodású fiatalok, akik plakátokat ragasztottak, röpcédulákat terjesztettek. A nagy gazdasági válság nyomasztóan nehezedett az abonyi szegényemberekre. Sok család egyik napról a mápikra élt. 1932-ben több faluból a munkanélküliek éhségmenetet szerveztek, s így vonultak Dunaszerdahelyre a szolgabírói hivatal elé, hogy előterjesszék kérelmüket.. Abonyból kb. ötvenen mentek, s kérésüket Fleischmann Kálmán és Gáspár Péter tolmácsolta, de eredmény nélkül. Az abonyi kommunisták részt vettek az időszakos karosai, sikabonyi és dunaszerdahelyi pártiskolázásokon is. Az illegális iskolázás előadói voltak Sebestyén Gellért valamint Ajtay és Pénzes elvtársak. 1932-ben, a kosúti 3ortöz évfordulóján 200 kommunista és pártönkivüli földmunkás vonult Kosútra, de a faluba nem jutottak be a csendörség ellenállása miatt. Május elsejét minden évben megünnepelték, néhányszor a diÓ3patonyiakkal vonultak Szerdahelyre.. A menet élén mindig vörös zászlókat vittek. Az abonyi szervezet zászlaját Szeli© Istvánék őrizték. 1933-ban a korcsai erdőben rendezett ifjúsági nap résztvevőit a csendőrök szétoszlatták, szervezőjét, Fleisch mann Kálmánt négy napig fogva tartották. A szervezet tagjai olvasták és terjesztették az illegális pártsajtót is /Sarló és Kalapács/. 1938 után a pártmunka meggyengült. Az illegális tevékenység néhány, titokban tartott gyűlésre korlátozódott. Ezeket mindig más helyen tartották, leginkább a Pán-féle lakásban. A fasiszta uralom idején a koncentrá - cios táborba hurcoltak közül három kommunista hal t meg, Fleischmann Kál mán viszont szerencsésen visszatért. A tagok többsége a háború alatt katona volt. A felszabadulás után az alap3zervezet 17 taggal kezdte meg a munkát, majd fokozatosan megnövekedett a létszám. A hodosi szervezettel történt egyesülés után a taglétszám már 22-re emelkedett. Külön helyiséget kaptak, s létrehoztak egy 12 tagú rendfenntartó alakulatot is. A pártnak fontos szerepe volt az élet konszolidálódásában s az élelmiszer beszerzésében is. A negyvenes évek végén néhány párttagot Cseh
