Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)
1981/1 - Pomichal Richard: A Csallóköz élővilágának változásai
ment keresztül. A nagytestű gázlómadaraink - a gémfélék - fészkeld telepei teljesen megszűntek, A szürke gém utolsó fészkeld párjait 1973-ban észlelték. Szintén ebben az évben tűnt el a vörösgém a esicsői rezervátum területéről. A gémtelepek megszűnésével eltűnt a bakcsó /Nycticorax nycticorax/ és a kerecsensólyom /Falco cherrug/ is. E két faj a gémek szomszédságában talált megfeleld költési fel» tételeket.Ritka madárfajok élőhelye volt az Izsap közelében lévő Csiliz-mocsár zsombékos, semlyékes területe. Itt élt a kékbegy /Cyanesylvia svecica/, a réti tücsökmadár /Locustella naevia/, a nagypoli /Numenius arquata/, a nagygoda ZLimosa limosa/ és számos egyéb faj. A csallóközi pákászok, csíkászok ismert hala volt a lápi póc. Kedvező életfeltételeket talált mindenütt ahol a jól ismert réti csík élt. Az 965-ös nagy árvíz csaknem teljesen fölszámolta a lápi póc populációt. A gerinctelen fauna változásait sokkal nehezebb figyelemmel követni. A néhány cm-es rovarok, férgek, rákok és egyéb vízi élőlények pusztulása kevésbé feltűnő. Pedig ezek szenvednek leginkább a herbicidek, inszekticidek használásától. A határt járó embernek bizonyára feltűnik színpompás nappali pillangóink megfogyatkozása. Ma már egyre ritkábban látni a védett fecskefarkú - és kardos lepkét /Papilio, machaon; Iphichides podalivius/. A vizek fokozodo szennyeződése, eutrofizációja veszlyezteti a rajzos csiga, a bodöncsiga, a pettyes csiga stb. állományait. Egyre ritkább lakója vizeinknek az oxigénigényes folyami rák /Astacus fluviatilis/ is. A Duna vízrendszerének állatvilágát nemcsak közvetlenül a Dunai Vízművel kapcsolatos munkálatok veszélyeztetik, hanem a Duna - Majna - Rajna víziút tervezett megnyitása Í3. E víziút megteremtése elősegíti majd az idegen - atlanti - faunaelemek terjedését. Ezek az új fajok komolyan veszlyeztethetik a megmaradó helyi társulások megbolygatott életét. Pomichal Richard
