Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (4. évfolyam, 1980)

1980/3 - Poliak Marian: A Tőkési Dunaág

folyik Dunatökés községen/. A mintegy 15 km hosszúságú medre, az egyik mezei csatornával való egyesülése után, újra egyesül a Kis^Dttáával.

A folyóág vize lassú folyású, mert a meder tengerszint feletti magassága csak 7 métert csökken. Kezdeténél 118 m, a végszakaszánál pedig 111 m a tengerszint felett.

A'.K£s4Duna elszennyeződésével a Tökési Dunaág leválasztodott a főágtól, így egyike a ma már kevés tiszta vizűnknek.

Az egész tervezett védett területen végighúzódik a partmenti szegélyerdö. Jellemző növényzete a ffiz-nyár novépyformácio, amely elsősorban a vízfolyás déli részén összpontosul.

A fafélék közül megtalálható a fehér főz /Sálix alba/, a fehér nyár /Popolus alba/, a szárazabb területeken pedig a magas kőris /FTaxinus excelsior/. Fajokban gazdagabb a bokorszint növényzete. Díszlik itt a fekete bodza /Sambucus nigra/, a varjútövis /Rhamnus catharticus/, a veresgyürfi som /Cornus sanguinea/, stb. A partok mentéi a folyóág vízfelületét helyenként a keskeny levelő gyékény /Typha angustifolia/ állománya borítja. Ez a faj helyenként összefüggő, sörö állományt alkot. A fehér tűndérrózsán /Nymphea alba/ kívül - amely védett faj - említést érdemel a sárga vízitök /Nuphar luteum/ és a nyílfö /Sagittaris sagittifolia/ is. Az utóbbi állománya Dél-Szlovákiában fokozatosan csökken és fokozatosan ritkasággá válik.

A környék rendezéséhez, amely nagyon is égető feladat, szükséges lenne a védett terűlet tulajdonjogi kérdéseinek mielőbbi tisztázása.

A Tőkési Dunaág tiszta vize és gazdag halállománya meglehetősen sok horgászt csábít ide. A halászszövetséget tagjaival - mivel tevékenységűk a szabályok által megengedett határok között mozog- nincs is semmi baj. Más a helyzet az orvhalászokkal, akik a sikeres fogás elérése érdekében meg nem engedett eszközöket: hálókat és csónakokat használnak, amelyekkel érzékeny károkat okoznak a vízi’és a partokat övező növényzetben. Az ösvények kitaposása a part mentén és a tűzrakás is elentétben van a természetvédelem érdekeivel és irányelveivel.

Tekintettel az említett Duna-ág felsorolt értékeire, felmerül annak az elengedhetetlen szükségessége, hogy alapvető vízgazdálkodási feladatain kívül a nem kevésbé jelentős természetes környezetet is biztosítsa a Csallóköz északi részén a jellegzetes szegély-