Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (4. évfolyam, 1980)
1980/2 - Poliak, Marian: Nagymegyer és környékének természeti leírása
Hodossy Bálint patagyógyítással is foglalkozott. Előfordult, hogy a lónak a patája megrepedt. Ilyenkor a repedésnek megfelelő nagyságú, 1,5 mm vastagságú, ellipszis alakú acéllemezt vágott ki, és azt a patára erősítette oly módon, hogy a repedéstől jobbra és balra, valamint a lemez két végén egy-egy rögzítő facsavart erősített fel. Sikerrel gyógyította a patarákot is. A pataráknak nevezett lóbetegség a patairhának, többnyire a nyír /az adatközlő szerint "béka"/ és a talp irhájának gyulladásos, karfiolvirághoz hasonló burjánzása, amelyet a szarutermelés súlyos zavara kísér» A daganathoz, azaz a rákhoz semmi koze nincs. Nevét alattomos fejlődése és kiújulási hajlama miatt kapta. Műtéttel nagyobbrészt gyógyítható. Húzott csikófogakat is, s foglalkozott sínhúzással, kocsitengely beállításával,ekevasak élesítésével. Az anyagot rendszerint a dunaszerdahelyi vaskereskedésekben szerezte be. Vásárolt gyárilag készített szerszámokat is, pl. kalapácsot, fúrót, vésőt, ráspolyt, hidegvágót, lyukasztót, menetvágót, de maga is készített néhány szerszámot. A csavarokat mindig maga készítette. Hodossy Bálint 1913-ban került tanulónak Hegyi Péter dunaszerdahelyi kovácsmesterhez. Itt öt évig dolgozott, elsajátította a mesterség minden fortélyát, majd 1918-ban a járási ipartársulati bizottság előtt segédvizsgát tett. Ezután több helyen dolgozott: Damazérkarcsán, Diószegen, Dióspatonyban, majd Hódosban 1929-ben megalapította önálló kovácsmflhelyét. 1950-ben a helyi földmflvesszövetkezet kovácsé lett, 1960-ban pedig nyugdíjba vonult. Vörösmarty Géza nyomán. NAGYMEGYER ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETI LEÍRÁSA A dunaszerdahelyi járás a Csallóköz szívében terül el a Duna menti alföldon, vagy még pontosabban: annak egyik tájegységén, a Duna menti síkság déli részén. Egyhangúan sík területe csupán kis egyenetlenségeket rejt, kilométerenként csak 2-4 méteresek a ma
