Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (3. évfolyam, 1979)

1979/3 - Kovács László: A céhes ipar emlékei

s ezek rendelkezéseiből "artikulusaiból" kihámozható és leírható egy átlagos céh működésének teljes rendje. Eszerint a céhek legáltalánosabb célja az volt, hogy az ipari tevékenység körében az iparból élő mesterek tisztességes megélhetéshez jussanak. Másrészt arra törekedtek, hogy a település hetipiacát monopolizálják, ezzel a verseny szellemét kizárják. Ugyanakkor szakszerű munkát írtak elő, a mesterség titkait áthagyományozták. A céhek tagjai a mesterek és a legények voltak, akiknek számát meghatározták. Az inast a mester 10-12 éves korban fogadta fel, a tanulóidő három nyolc évig tartott. A felszabaduláskor szabaduló levelet kapott, ekkor legény vagy segéd. Ilyen szabadulólevél látható kiállításunkon is, melyet a hároméves inasidő letelte után a somorjai csizmadia céh adott ki, 1869-ben. H-a a legény mesterré akart válni, ami együtt járt önálló műhely nyitásának lehetőségével, akkor két feltételnek kellett eleget tennie: vándorlással, más céhek mestereinél való munkával tökéletesítenie tudását, majd visszatérve a céh mestereinek jelenlétében "remeket tenni", azaz elkészíteni valamilyen szakmájába vágó tárgyat. A céhremekek a legszebb legdekoratívebb céhe3 emlékek. Múzeumunkban több is látható belőle; van több különböző korból származó csizmadiaremekünk, s egy szép bognárremek. Az újdonsült mesternek a remek elkészítése után "mesterebédet" kellett adnia, és meghatározott összeget befizetnie a céhládába. Egyébként is rendkívül nagy szerepet ját - szott a céhek életében a díszes kiállítású, megkülönböztetett tisztelettel kezelt céhláda, a céh anyagi é3 erkölcsi összetartozásának jelképe. A céh életének minden jelentősebb eseménye a kinyitott céhláda előtt zajlott le. Benne tartották a céh pecsétjét, pénzét, értéktárgyait és a fontos iratokat. A csallóközi városok céheinek céhládái, /melyből több látható a kiállításon is /nagyon szépek, önmagukban is értékes, mesteri alkotások. A céhes emlékek közül említést érdemelnek még a különféle céhjelvények: a cégérként használt molnárkerekek, a céhlakomákon használt céhkancsók, és az úrnapi kormenetben hordozott céhzászlók, melyek szintén láthatók a kiállításon.

A csallóközi céhek történetéről elég sokat tudunk. A rendelkezésünkre álló adatokból bizonyítható, hogy az első középkori céh a szabók céhe volt, mely 1469-ben alakult Csütörtök mezővárosban. Ugyanitt alakult még ebben a században a cserzövargák /német nyelvű szabályzattal 1493-ból/ és a barchetkészítök /1498/ céhe. Középkori céhnek számít még az 1492-ben alakult szerdahelyi varga céh. A XVI. században alakultak a későbbiek folyamán rendkívüli jelentőségre szert